Megtelik a közösségi ház girincsiekkel a szombat déli órán. A résztvevők többsége gyerek, sokuk karonülő. Szívesebben látnánk őket Gingalló-koncerten vagy Csintekerintőn, hogy Szalóki Ági vagy Bognár Szilvia dalai mosolyogtassák a lelküket, ehelyett mocskos elbeszélések hömpölyögnek komoly, felnőtt emberektől. A kamaszok, mert ők is vannak szép számmal, már értik ugyan, hogy „a cigányság nem eladó” vagy „vedd el a pénzt, de szavazz arra, aki kedves neked”, de nekik is inkább javasolnánk Balázs Elemér vagy Balogh Kálmán egyetemes érvényű világzenéjét. Minden hangjukban benne van a magyar cigányság nagyszerűsége. Vagy hogy valami egészen szürreálisat mondjunk, dudorászhatnák Tinó és zenekara Ne add el a szavazatod! című idei mulatósát, benne a „csináld úgy, hogy jó legyen” kitétellel – így kell kitáncolni, vígan kitaposni a jogállamot a mai, méltatlanná vált rezsimből.
„Ahol a gyerek délben még nem tudja, mit jelent egy szelet kenyér, ott ugyan magyarázhatsz a demokráciáról, az általános és szabad választásokról! Nekik nincs választásuk. Bármennyit eltesznek, bármit elfogadnak, hogy legalább azon a napon ne szenvedjenek szükséget” – mondja érdeklődésünkre Barna Zsolt, a fórum helyi szervezője, az Együtt a Cigányságért BAZ Megyei Egyesület elnöke.
A girincsi faluházban Balogh Fruzsina, a CKA roma programokért felelős közösségszervezője elmondja, ami több képviselő-választás után sem világos mindenkinek: a szavazat vásárlása bűncselekmény, amint az eladása is. Ha sikerül bizonyítani (ilyen még nem történt, de párszor szorult a hurok), három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy az ajánlásért sem lehet kérni, sem adni pénzt vagy bármi mást.
– Ki az, aki még soha nem szavazott? – kérdezi Fruzsina, és elsősorban az elsőszavazókra gondol, és azokra, akik bár szavazhattak volna, sosem tették. Tízévesforma fiúcska emeli a kezét.
– Te még kicsi vagy, fiam – inti le gyengéden az apja. – A te időd is eljön nemsoká.
A közösségszervező, látván, hogy a többség aktív szavazó, a voksok értékéről beszél.
– Ha bármilyen okból, akár kényszerítés, akár megfélemlítés hatására eladod a szavazatod, és nem teljes szívből, magad miatt szavazol, hibát követsz el. Csak azt éred el, hogy aki vásárlással szerezte meg a támogatásodat, négy évig a világon semmit nem fog tenni érted. És ha most meg tudott venni, akkor négy múlva is erre fog törekedni. Egy napig törődik veled, aztán eltűnik.
– Egy napra testvér, rokon, báttya, minden vagy, aztán évekig semmi – kér szót Barna Zsolt. – A romák nem eladók!
– Ha viszont kijelented, hogy nem kell ez a pici segítség, hanem a munkájára van szükséged négy éven át, tegyen érted és képviseljen. Nem neki kell kényszerítenie titeket, hanem nektek őt. Nem ti vagytok érte, hanem ő értetek” – helyezi vissza az eredeti értelmébe a parlamenti képviselőséget Balogh Fruzsina.
– Így kell tartani a cigánytelepeket, ebben a nyomorban, függőségben, kiszolgáltatottságban: ez a Fidesz programja a felemelkedésre – dohog Barna, és a közönség helyesel.
Nota bene, a Fidesz rendszerében – ahol népszavazást csak a kormány tudott kezdeményezni 12 év alatt, és ahol a kormánysajtó inkább az ellenzék után nyomoz, sem hogy a törvényhozó és közpénzköltő fideszeseket kérné számon –, jócskán megváltozott a fogalom értelme. A cigányság számára pedig még inkább, hiszen őket néhány Farkas Flóriánhoz hasonló, korrupcióval gyanúsított díszpinty képviseli az parlamentben.
Legyen meg a te szavazatod!
– Ki az, aki eladta már a szavazatát? – terül szét a súlyos kérdés az apró ablakokkal épített terem félhomályában. – Nem kérek neveket, se pártokat: pártpolitika-mentesek vagyunk.
Egy fiatalasszony emelkedik szólásra.
– Amikor a borsodi időközi volt, én kaptam ötezer forintot. Eltettem, de nem arra szavaztam – teszi hozzá gyorsan. Érezni, nem vár se megvetést, se ovációt. Ismerős üzlet a vokspiac errefelé.
– Jó ötlet! Tapsoljuk meg! – kéri az egybegyűlteket Fruzsina, és rögtön megadja a magyarázatot. – Ha olyan helyzetben vagy, hogy számít az ötezer forint – én sem gazdag családból jövök, tudom, mi a szegénység –, akkor tedd el a pénzt. Négytagú családnál ez húszezer forint aznapra...
– Hatan voltunk, de csak egyikünk kapott – méltatlankodik a fiatalasszony.
– Na, tessék, még ezzel is kijátszottak! De jól tetted, hogy nem odaszavaztál. Abban a fülkében a világon senki nem látja, hová húzod az ikszet. Hiába jönnek a rémhírek, hogy be van kamerázva a fülke, és hogy „tudni fogjuk, kire szavazol”, de ez hazugság.
– Ha nem akarsz az adott pártra szavazni – veszi át a szót Barna Zsolt –, de a nehézségek végett muszáj elvenned az élelmiszert, krumplit vagy pénzt, akkor fényképezd le, amit beikszeltél, és húzzál be még kettőt. Így érvénytelen lesz a szavazatod.
– Minden szavazólap egyforma – folytatja Fruzsina –, nem fogják tudni, kié. Fotózzatok le egyet, és ha a közösség összetartó, körbekülditek, és mindenki be tudja mutatni. A szavazólapot pedig érvénytelenítheted, aztán kimész a fülkéből, elnézést kérsz, hogy elrontottad, és kérsz egy újat. Utána oda szavazol, ahová a szíved húz.
Az egyesületi elnök mesél ezután arról, hogy a polgármesterek azzal félemlítik meg a közmunkásokat, hogy ha nem fogadják el a pénzt, akkor „viszlát, maradsz a nyomorban!”. – Ezeket az embereket arra kényszerítik, hogy munkaidőben plakátozzanak, szórólapozzanak. Ha nem teszik, búcsút inthetnek annak a kis bevételnek.
– Ne szegüljetek ellen, ha a munkátokba kerülne – figyelmeztet Fruzsina. – De kérjetek segítséget! Két hónapig online műhelymunkában készítettünk fel aktivistákat arra, hogy ilyen esetben segítsenek nektek.
A közösségszervező tudatja: a szavazás napján rengeteg aktivista lesz terepen, akik azért dolgoznak, hogy a törvényszegőket, a törvénytelenségeket lebuktassák. Az észleléseket a TASZ anonim jogsegélyvonalán – +36-30/722-3356 – lehet jelenteni. Ha megalapozott a gyanú, akkor külsős emberek érkeznek, akiket nem érhet atrocitás.
Balogh Fruzsina kiterjeszti a voksok eladásának cigánysághoz ragadt fogalmát.
– Ha azt mondom, szavazatvásárlás, milyen rétegre gondoltok? – kérdezi.
– A szegény rétegre – vágják rá a teremben ülők.
– A szegényekre, igen, és a cigányokra. De a szegény emberek ne érezzék magukat kellemetlenül, mert mit is jelent a szavazatvásárlás? Ötezer forintot? Zsák krumplit? Vagy a 13. havi nyugdíjat is a választási évben? És a személyi jövedelemadó-visszatérítést?
– Kampányfogás! Szavazatvásárlás! – érkeznek a bekiabálások.
– Ugye? Miért a választás előtt jönnek elő ezek?
– Hogy odaszavazzanak, ahová kell – replikázik a közönség.
– Ez is egyértelműen szavazatvásárlás. Így az nem csak a szegényeket és a cigányságot érinti.
– Ezeket a szavazatvásárlásokat a felső vezetőség csinálja, nem a cigányság – mondja Barna Zsolt. –
A szegény réteg megvásárlását pedig a kisebbségi cigányság intézi.
A kápósok.
– Az állás elvesztésének a lehetősége csak a közmunkásoknál jön elő? És a közalkalmazottak, a tanárnők, óvónők? Ezek a státuszok mind a helyi hatalomtól függnek. A középosztálybeli magyar asszonyt is érinti, és nekik ugyanúgy ki van adva, kire kell szavazniuk. A közmunkásoknak és a közalkalmazottaknak már az ajánlás során is erősen javallott, hogy kit támogassanak. Az igazgató, a vezető minden munkás orra alá odatolja az ívet. Ez is visszaélés, mert már akkor megemlítik, hogy azért van munkád, mert ez vagy az kegyet gyakorol – mondja Fruzsina.
Büszke borsodi cigányok
A láncszavazásról és a folyamat megszakításának a lehetőségéről is hallanak ötleteket a fórum résztvevői. És a beváltatlan ígéretekről, amivel a Fidesz magához édesgette a cigányságot. Barna Zsolt azt mondja erről, hogy amíg a nemzetiségi önkormányzatnál olyan képviselőik vannak, akik eladják a cigányságot, addig nem tudnak kilépni az árnyékukból.
– Csak lentről felfelé lehet változást elérni. A te szavazatoddal. És a szavazatod csak a tiéd. Ha ellenállunk, egy irányba húzunk, akkor nem fognak tudni a fejünk fölött dönteni. Ez rajtunk múlik, a legegyszerűbb embereken. El akarják velünk hitetni, hogy semmik vagyunk, nem mi döntünk, de ez nem így van. Ha sok kisember összeáll, akkor változást hozhat el. Egy szavazaton is múlhat egy mandátum. Minden egyes szavazat számít! – zárja
Balogh Fruzsina.
Radics József is egy érdekvédelmi civil szervezet képviseletében szól a cigánysághoz.
– Igenis, meg akarjuk mutatni a társadalomnak, hogy a magyarországi cigányság él a jogaival, mert ha nem tesszük meg, nem fognak minket komolyan venni. Mit fognak mondani? A cigányoknak elég, ha viszünk valamit? Nem, ebből nem kérünk! Húzzuk ki a mellünket, legyünk büszke cigány emberek, és mondjunk véleményt! Vigyétek a hírt, hogy mi, borsodi emberek büszkék vagyunk! Tudjuk, mit akarunk. A gyermekeinkről és unokáinkról van szó…
Így szól Tinó és zenekarának dala is: „Ha felnőnek a gyerekek, gondolj arra, hogy nekik is jó legyen! A jövőtök a ti kezetekben van.”