– Országosan teljesen rendben van a részvételi arány, Budapesten viszont vélhetően többet várt az ellenzék, még ha a fővárosban feléjük is billen majd a mérleg – fogalmazott lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző.
Mint mondta, a 70 százalék körüli szavazási arány jónak mondható, még hazai szinten is tisztes eredmény, ha végignézzük az előző választásokat. Az, hogy ebből melyik pártszövetség hogyan profitált, más kérdés.
Láthatóan sokaknak nem tetszik, ami az országban zajlik, de az is kiderült, hogy az alternatívaként felmerült felhozatallal sem elégedett az emberek egy része.
Szentpéteri Nagy Richárd szerint abban sincs semmi különös, hogy délelőtt elmaradt a nagy roham a szavazófülkékben, ez egyfelől bizonyosan a telet idéző időjárás számlájára írható, másrészt viszont a pártok sem reggel kezdték el a célzott mozgósítást, így ugorhatott meg a részvétel délutánra.
- Látható, hogy az elmúlt évek tendenciája folytatódott: Budapesten és a nagyvárosokban magasabb volt a részvétel az országos átlagnál, melyet a kistelepülések húztak le
– fogalmazott a politikai elemző.
Noha az előzetes szakértői elemzések akár a rendszerváltás óta eltelt időszak legmagasabb részvételi arányát is jósolták – a legtöbben, a választásra jogosultak 73,51 százaléka 2002-ben a második fordulóban, a Fidesz emlékezetes, „kétmilliós” Kossuth téri nagygyűlése után járult az urnákhoz –, meglehetősen nehezen indult a nap: a Nemzeti Választási Iroda első, reggel 7 órás részvételi adatai alapján a négy évvel ezelőtti választáshoz képest ötödével kevesebben, mindössze a választók 1,82 százaléka szavazott a voksolás első órájában. Kilenc órakor még mindig nem érte el az egymilliót a szavazók száma, és már közel 3 százaléknyi volt a lemaradás a 2018-as adatokhoz képest. Ez persze csak viszonylagosan tűnt alacsony részvételnek, hiszen az elmúlt 20 évben csak a 2018-as adat bizonyult magasabbnak.
Tizenegy órára még tovább nyílt az olló, a részvételi aktivitásban a megyék közül még mindig Békés vezetett és Szabolcs kullogott a sor végén, az egyéni választókerületek közül pedig a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltjének, Márki-Zay Péternek, valamint a Fidesz-KDNP egykori miniszterének, erős emberének, Lázár Jánosnak a csongrád-csanádi 4-es, hódmezővásárhelyi központú körzetében zajló csatája aktivizálta legjobban a szavazókat, akiknek 31,26 százaléka már 11 óráig leadta a voksát.
Kora délutánra viszont az NVI adatai alapján is jelentősen megnőtt a választási kedv, ami a pártok mozgósítási képessége mellett vélhetően azzal is összefüggött, hogy elállt az eső-havas eső, és több helyen a nap is kisütött. A 13 órás adatok szerint több, mint 3 millióan járultak az urnákhoz, ami 40,01 százalékos arányt jelentett, és miután 2018-ban ugyanekkor 42,32 százalék szavazott, láthatóan záródni kezdett az a bizonyos olló. Köszönhetően elsősorban a megnövekedett fővárosi aktivitásnak, ugyanis ekkorra a budapesti arány már felülmúlta az országosat, bár Márki-Zay és Lázár csatája még több szavazót – 45,01 százalék – vonzott. Az is kiderült ekkorra, hogy a gazdaságilag elmaradottabb választókerületekben jóval alacsonyabb a választási hajlandóság az országosnál.
A peremvidékeken később is megmaradt a lemaradás, ezzel szemben a nagyvárosokban, főként az előzetesen billegőnek ítélt körzetekben egyenletesen emelkedett a részvételi görbe, és délután 3 órára már egy százalékon belülre csökkent a különbség országosan 2018-hoz képest. Délután 5 órára tovább csökkent a különbség, országosan már 62,92 százalék szavazott, s ez már csak 0,29 százalékkal volt alacsonyabb a 2018-as időben arányos adatnál. A délutáni tendenciát megerősítve Budapesten tovább nőtt a voksolási kedv, csak Vas megye előzte meg, ezzel szemben Borsod, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs még a 60 százalékot sem érte el. Az utolsó részeredmények kihirdetésekor, fél hétkor viszont kiderült, hogy az utolsó két órában a két nagy párt – de legalábbis egyiké bizonyosan – mozgósítása elmaradt a négy évvel ezelőttihez képest, ugyanis lassult a növekedés. Főleg vidéken csökkent az aktivitás, Budapesten ugyanis fél órával az urnazárás előttig 72,35 százalék szavazott le, a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Pest és Vas állt ekkor 70 százalék feletti eredménnyel, míg Borsod és Szabolcs a 63-at sem érte el.
Az egyéni választókerületek közül 78 százalék felett voksoltak a budapesti 3-as és 4-es körzetben, 77 százalék feletti részvételre lehettek büszkék több, fentebb már említett agglomerációs kerületben, míg vidéken Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron és Szombathelyen közelítette meg a részvétel a 75 százalékot.
Négy kérdés volt
Az országgyűlési választásokkal egyidőben tartották a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek titulált, valójában homofób népszavazást, melyen négy kérdésről kellett döntenie a szavazóknak. A referendumon a részvételi adat este 10 órakor idején 67,06 százalékon állt, vagyis csaknem elérte a parlamenti voksolás számait. A népszavazás érvényessége ettől persze még kérdéses, ugyanis ehhez az szükséges, hogy az összes választó több, mint fele érvényesen voksoljon, és a referendum akkor eredményes, ha az érvényes szavazatok több, mint fele egy irányba mutat. Mivel az ellenzék, valamint civil szervezetek érvénytelen szavazat leadására buzdítottak, a népszavazási részvételi csúcs ellenére lapzártánk idején nem volt biztos, hogy érvényesen zárult-e a négy kérdéses referendum.
