Nem működött az összefogás, a 2018-asnál is nagyobb pofont kapott az ellenzék

Az összefogás megvalósult, de kiderült, ebben a rendszerben, amit a Fidesz kialakított, nem működőképes – értékelte a választás eredményét Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző, aki szerint nem beszélhetünk még csak viszonylag szabad választásról sem.

Nem várt, a 2018-asnál is nagyobb pofont kapott a vasárnapi választáson az ellenzék. Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint ennek egyik oka éppen az előválasztás volt, melytől a szavazói bázis összekovácsolását várta a hat párt, ezzel szemben októberig nem a választásokra és a Fidesz-KDNP-re koncentráltak, hanem egymás ellen kampányoltak, ami egyrészt komoly anyagi forrásokat emésztett fel, másfelől fél évvel a választások előtt fölöslegesen mozgatta meg a szavazóbázist.

- A pártok kifulladtak, az áprilisi voksolásra igazából csak Márki-Zay Péter kampányolt – magyarázta az elemző. – Akit ráadásul nem az ellenzéki választók, hanem az előválasztáson felülreprezentált budapesti és fővárosi szimpatizánsok helyeztek pozícióba, ráerőltetve akaratukat a vidékiekre. De a pártok összefogása sem működött rendesen. A Jobbik nehéz feladatot vállalt a néppártosodással, ami nem is sikerült rosszul számukra, más kérdés, hogy az általuk magukra hagyott szélsőségesek most bejuttatták a Mi hazánkat, amely azzal tudta megszólítani az amúgy sokáig a Fidesz felé húzó választókat, hogy okosan meglovagolta a társadalomban tetten érhető oltásellenességet.

Szentpéteri Nagy Richard megjegyezte, mindez azzal társult, hogy az ellenzéket sújtó adminisztratív akadályok, az elképesztő kormánypáti sajtófölény miatt nem is beszélhetünk még csak viszonylag szabad választásról sem, melyben akár működhetett volna az ellenzéki koncepció.

- Az ellenzéki választói akarat, az összefogás megvalósult, de kiderült, ebben a rendszerben, amit a Fidesz kialakított, nem működőképes – tette hozzá. Pedig a kormánypártok nemhogy nem kormányoztak, de elképesztő dolgokat műveltek, kapkodtak össze-vissza, sokáig a kommunikációjuk is zavaros volt, ám végül a háború vagy béke szlogennel sikerült megnyerniük a választók nagyobb részét. Az orosz-ukrán háború ugyanis rosszul jött az ellenzéknek, ilyen időkben mindenki stabilitást akar, nem kormányváltást. Ennek ellenére nem hiszem, hogy az ellenzéki összefogás felbomlik, túl nagy a mostani vereség, külön-külön nagyon kicsik lennének – tette hozzá az elemző.

Ami a részvételt illeti, szerinte országosan teljesen rendben van a részvételi arány, Budapesten viszont vélhetően többet várt az ellenzék, még ha a fővárosban feléjük is billen a mérleg. Mint mondta, a 70 százalék körüli szavazási arány jónak mondható, még hazai szinten is tisztes eredmény, ha végignézzük az előző választásokat. Láthatóan sokaknak nem tetszik, ami az országban zajlik, de az is kiderült, hogy az alternatívaként felmerült felhozatallal sem elégedett az emberek egy része – tette hozzá.

– A választók aktivitását az idei szavazáson erősen motiválta, hogy nem nyugodt környezetben jutottunk el a parlamenti képviselők megválasztásáig, hanem egy háború árnyékában, egy gazdasági válság elején és egy járványhelyzet végén vagyunk – értékelte a Népszavának a magas részvételi adatokat Paár Ádám. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjével akkor beszélgettünk, amikor még csak a kistelepülési adatok jelentek meg a Nemzeti Választási Iroda honlapján, így annyi látszott, hogy folytatódik az évtizedes tendencia és a falvakban erős Fidesz-fölény maradt nemcsak azért, mert a vidék konzervatívabb a városoknál, hanem mert itt erősebben érzik az emberek, nincs beleszólásuk a közügyekbe, a NER oligarchák kezében vannak.

Noha az előzetes szakértői elemzések akár a rendszerváltás óta eltelt időszak legmagasabb részvételi arányát is jósolták – a legtöbben, a választásra jogosultak 73,51 százaléka 2002-ben a második fordulóban, a Fidesz emlékezetes, „kétmilliós” Kossuth téri nagygyűlése után járult az urnákhoz –, meglehetősen nehezen indult a nap: a Nemzeti Választási Iroda első, reggel 7 órás részvételi adatai alapján a négy évvel ezelőtti választáshoz képest ötödével kevesebben, mindössze a választók 1,82 százaléka szavazott a voksolás első órájában. Tizenegy órára még tovább nyílt az olló, kora délutánra viszont az NVI adatai alapján is jelentősen megnőtt a választási kedv, ami a pártok mozgósítási képessége mellett vélhetően azzal is összefüggött, hogy elállt az eső-havas eső, és több helyen a nap is kisütött. Délután 5 órára tovább csökkent a különbség, országosan már 62,92 százalék szavazott, s ez már csak 0,29 százalékkal volt alacsonyabb a 2018-as időben arányos adatnál.

Az egyéni választókerületek közül 78 százalék felett voksoltak a budapesti 3-as és 4-es körzetben, 77 százalék feletti részvételre lehettek büszkék több, fentebb már említett agglomerációs kerületben, míg vidéken Hódmezővásárhelyen, Székesfehérváron és Szombathelyen közelítette meg a részvétel a 75 százalékot.