Vlagyimir Putyin állításával szemben Magyarország januárban nem a piaci ár ötödét, hanem pontosan a piaci árat fizette az orosz gázért – derítettük ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által most frissített, januári adatok alapján.
Mint emlékezetes, Vlagyimir Putyin Orbán Viktor február 1-i, utóbb fiaskónak bizonyult moszkvai „békemissziója” nyitányaként bejelentette: Magyarország a piaci árnál ötször olcsóbban kapja tőlük a gázt. Putyin egyébként más államok kapcsán is több alkalommal élt már hasonló, egy eladó részéről meglehetős életszerűtlen kijelentéssel. Így tavaly év végén a németek gáztarifájáról is állította, hogy az a piaci harmadára, sőt, hetedére rúg. Lapunk szakértői mindazonáltal a kijelentés megalapozottságát illetően már akkor szélsőséges hitetlenségüknek adtak hangot. Putyin közlésvágyát ugyanakkor látszólag könnyíti, hogy az új, kétoldalú magyar-orosz gázszerződés tavaly szeptemberi megkötésekor a felek – úgymond szokás szerint – titkosították a megállapodást, így az aktuális magyar tarifákat és annak kiszámítási képletét is. Vagyis bármely politikus mondhat róla, amit akar, az állítások úgysem ellenőrizhetők.
Ugyanezen elv mentén Orbán Viktor és a kormány többi illetékese is – mindennemű konkrét bizonyíték nélkül - úgy nyilatkozott, hogy az októbertől életbe lépett új, 10+5 éves szerződés sokkal kedvezőbb az előzőnél, illetve „biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását”. Igen ám, de korábban szakértők felhívták a figyelmünket: az orosz gázbehozatal a KSH külkereskedelmi adatbázisában nyilvántartott havi pénzbeni ellenértékének, illetve mennyiségének hányadosa lényegében – de ívében mindenképp - kiadja a magyar nagykereskedő által az oroszoknak fizetett gázárat. (A becslés pontossága nem függ az orosz Gazprom hazai ügyfelei számától. Az orosz állami monopólium ugyanis a magyar kereskedőknek csakis egyforma áron adhatja a gázt. ) Minderre alapozva a Fidesz-propaganda Putyin látszólagos állítását tényként idéző reklámokat is gyártott.
Ezzel szemben a nyilvántartások mélyéről kitúrható valóság, hogy januárban a központi magyar gáznagykereskedő a KSH-nál terajoule-ban megadott gázmennyiségből kiindulva szinte fillérre az irányadó, ttf nevű holland tőzsde árát, ezer köbméterenként átlag 861 eurót fizethetett a gázért. (Egész pontosan ezer köbméterenként 32 eurócenttel kevesebbet.) A lehetséges becslési pontatlanságok ellenére ez alapján bizton állítható, hogy Putyin februárban valótlanságot állított. Mindazonáltal a méltányosság kedvéért mindenképp megjegyzendő, hogy májustól decemberig még nőtt az olló Magyarország orosz gázára és az irányadó tőzsde között, mégpedig a mi javunkra. Egész odáig, hogy decemberben a különbség – frissített számításaink szerint - meghaladta az ötven százalékot. Ugyanakkor ennél többre sosem rúgott. Úgyszintén érdemes megjegyezni, hogy míg 2021 áprilisa előtt az oroszok a tőzsdei árnál többet kértek tőlünk a gázért, azt követően az arány megfordult. Ezért hat furán, hogy januárban tarifánk gyakorlatilag visszaemelkedett a tőzsdei szintre. Ráadásul lapunk korábbi kutatásai szerint két hónapos elcsúsztatással Magyarország orosz gáztarifájának íve már szinte résmentesen követi a holland tőzsdei árat. Magyarán erősen valószínűsíthető, hogy az orosz fél nem kedvezménnyel, csupán két hónap haladékkal vasalja be tőlünk a tőzsdei árat. Ugyanakkor itt is megjegyzendő, hogy decemberben a két hónapos elcsúsztatást figyelembe véve is jelentős, 40 százalékos kedvezményt kaptunk a tőzsdei árhoz képest. Igaz, ilyen „bőkezűségben” se előtte, se azóta nem részesültünk.
Ezek alapján erősen megkérdőjelezhető, hogy az októbertől életbe lépett új szerződés kedvezőbb lenne az előzőnél. A magyar és a tőzsdei tarifa közötti olló ugyanis májusban, vagyis még az előző szerződés hatálya alatt kezdett kinyílni. Bár gázárunk október és december között is jóval alacsonyabb volt a nemzetközinél, az ív nem változott. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az új szerződéssel nem kedvezőbb tarifa lépett életbe, csupán érvényesült az előző megállapodásban is szereplő „árkisimítás”. Ez azt jelenti, hogy a nagy árugrásokat és -eséseket az orosz tarifa késleltetve és ellapítva érvényesíti, ugyanakkor hosszabb időtávon a piaci tarifán számolt teljes ellenértéket beszedi. Ezt bizonyítja az is, hogy januárban Magyarország gáztarifája már beérte a tőzsdei szintet.
Szintén figyelemre méltó körülmény, hogy az adatsor tanúsága szerint október és január között orosz gázszállításaink jelentősen, körülbelül húszadukra estek: eszerint a korábbi, körülbelül havi félmilliárd köbméter helyett csak 37, 28, illetve januárban mindössze 18 millió köbméter érkezett. E fejleményről a magyar kormány nem ejtett szót. Igaz, a közműhatóság nyilvántartása szerint április 1-vel az elmúlt évek legalacsonyabb készletszintjén indult meg a hazai gáztárolók feltöltése.
A február és az azóta eltelt időszak sem túl kecsegtető. A ttf átlaga márciusban ezer köbméterenként már 1290 euróra rúgott. Ráadásul az Ukrajna lerohanása miatti nyugati kereskedelmi korlátozásokra válaszul Putyin most gázukért már rubelt kér - bár az legyen a legkisebb gond, hogy ez nehezítheti a jövőbeni, hasonló számításokat.
Rezsicsökkentéssel eltérített árak
Az állami MVM tulajdonában lévő, központi gáznagykereskedő az adatbázis alapján végzett számításunk szerint januárban átlagosan már több mint 300 forintot fizetett a gáz minden köbméteréért. A KSH szerint 2014 óta 101 forintos magyar lakossági gázárban a hatóság körülbelül 50 forinton tartja nyilván ugyanezt a tételt. Vagyis a magyar állam hatszor többet fizet a gázért az oroszoknak, mint amennyit kér érte a háztartásoktól. A különbséget első körben az MVM-nek saját költségvetéséből kellene kigazdálkodnia, de ha ez nem megy, a központi költségvetés áll érte jót. Bár sokan ezzel indokolják az MVM tavaly év végi, 208 milliárdos állami tőkeemelését, szakértők szerint csak idén, csak a földgáz „rezsicsökkentésének” fenntartása mintegy ezermilliárd forintos terhet ró az állami költségvetésre. Orbán Viktor és a magyar kormány többi illetékesének kijelentése tehát, miszerint az orosz gázszerződés biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását, szintén valótlan.
