- Tordai Bencét jelöli maga helyett a Párbeszéd elnöki tisztségére a soron következő tisztújításon. Ez afféle áldozatbemutatás a választási vereség után?
- Nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történt volna. Mindenkinek vállalnia kell valamilyen módon a felelősséget, még akkor is, ha ismerjük a Fidesz győzelmét segítő súlyos körülményeket. Másrészt habitusomból és főpolgármesteri tisztemből következően az ellenzéki szövetségben mindvégig az együttműködés és a kompromisszumok lehetőségét kerestem, miközben más pártelnökök meglehetősen agresszívan képviselték saját pártjuk érdekeit. Úgy vélem, hogy a következő időszakban a Párbeszédnek is egy dinamikusabb szemléletű vezetőre van szüksége. Ezzel együtt továbbra is támogatom Szabó Tímea társelnökségét, a vereség után sincs szükség teljes sorcserére.
- Hadházy Ákos szerint a parlamentbe bejutott ellenzéki pártoknak közös stratégiát kell kidolgozniuk ahhoz, hogy ne tűnjenek kollaboránsoknak. Ennek nem mond ellent, hogy a Párbeszéd éppen most válna harciassá?
- Valóban közös stratégia kellene, de aligha lesz. Az ellenzéki pártok között versengés lesz a megmaradt szavazókért és az erőforrásokért. Nagyon messze van még a következő választás, amikor ismét az összefogás lehet a jó stratégia.
- Ön is és egyik helyettese Gy. Németh Erzsébet is parlamenti mandátumhoz jutott a pártlisták révén. Mennek vagy maradnak?
- Az én listás helyem mindig is szimbolikus volt, soha nem szerepelt a terveimben, hogy a parlamenti képviselőségért lemondanék a főpolgármesteri megbízatásomról. Sőt az elkövetkező időszakban a pártpolitika helyett sokkal inkább erre a feladatra fogok koncentrálni. Én a magam részéről sajnálnám, ha Gy. Németh Erzsébet elhagyná Budapestet, jól tudtunk együtt dolgozni.
- Ki ül be ön helyett a parlamentbe és ki lesz az új helyettes, ha Gy. Németh a távozás mellett dönt?
- Az én helyemről a párt fog dönteni. Az új főpolgármester-helyettesre, ha szükségessé válik, a Gy. Németh Erzsébetet is jelölő Demokratikus Koalíció tehet javaslatot, de mindenképpen olyan ember kell, akivel képes vagyok bizalmi kapcsolatot kialakítani.
- A fővárosi önkormányzat féléves költségvetést készített, bízva a kormányváltásban. Nem így lett. Két helyettese - Tüttő Kata és Kiss Ambrus – az elmúlt napokban világossá tette, hogy nincs B-terv. Mire számítsanak a budapestiek: leálló közösségi közlekedés, koszos utcák, bezáró hajléktalanszállók, elhanyagolt parkok?
- Valóban nem ebben bíztunk. Most újra kell számolnunk mindent és új tervet kell készíteni a működés fenntartására az év hátralevő részére. A közszolgáltatások csökkentését azonban semmiképpen nem tartom jó iránynak, ezek fenntartására az utolsó fillérig törekedni fogunk. Az más kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásaink meddig lesznek elegendőek. A főváros pénzügyi gondjai azonban hamarosan eltörpülnek az országot sújtó válságban. Több ezer milliárdos megszorító csomagra lesz szükség. Orbán Viktor már vasárnap elismerte, hogy a rezsicsökkentésnek vége.
- Budapest érdekében hajlandó lenne a szőnyeg szélére állni és pénzt kuncsorogni a fővárossal szemben már nem is titkoltan ellenséges érzületeket tápláló Orbán Viktortól?
- Nem esik le a gyűrű az ujjamról, ha a fővárosiak érdekében a miniszterelnök együttműködését kell kérnem. Főpolgármesterré választásom után is a megegyezésre, a kompromisszum-keresésére törekedtem, nem rajtam múlt, hogy ez végül kudarcba fulladt. A kölcsönösségen alapuló együttműködési keretek kialakításában várhatóan segítségünkre lesz az Európai Unió által Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás, amiről már megszületett a politikai döntés Brüsszelben. Az Orbán-kormánynak vélhetőleg lesz annyi esze, hogy ezzel párhuzamosan nem szűkíti tovább az önkormányzatok mozgásterét és nem hoz újabb megszorító intézkedéseket.
- Egyetlen békülékeny szó sem hangzott el az ellenzéki szavazók felé a választások óta Orbán Viktortól. Márpedig Budapesten – az országban kivételként – tarolt az ellenzék. Ezzel szemben Brüsszelt tovább ostorozta a miniszterelnök. Mi történik akkor, ha a kormány azt az utat választja, hogy pénzügyi támogatás helyett átvesz bizonyos közfeladatokat a fővárosi önkormányzattól. Mondjuk a közösségi közlekedés működtetését. Átadnák?
- Minden rosszat el tudok képzelni a Fideszről, ám ezen meglepődnék. A fővárosi cégek, különös tekintettel a BKK és a BKV átvételére, nem túl „megérős” üzlet, szerintem a kormány kétszer is meggondolja, hogy a jelenlegi háború és gazdasági válság sújtotta időkben a nyakába vegye a fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetését.
- Az önkormányzatiság felszámolása, Budapest bedarálása régi célja az Orbán-kabinetnek. Miért ne látnának neki most?
- A kormány napirendjén aligha ez áll az első helyen. Brutális hiányt halmoztak fel a választás előtt. Csak az energiaszektorból hiányzik 1000 milliárd forint. A gazdasági válság kezeléséhez pénzre van szüksége, ezt pedig legkönnyebben Brüsszeltől kaphatja meg. Az elmérgesedett helyzet konszolidálásához azonban más úton kell tovább mennie. Bízom benne, hogy az Európai Unió felveszi a támogatások folyósításának feltételei közé az önkormányzatok önállóságának biztosítását.
- S ha mégsem? Ha az új Orbán-kormány nem ad több forrást, sőt újabb elvonásokkal sújtja az önkormányzatokat, mondván a gazdasági válságból való kilábaláshoz mindenkinek áldozatokat kell hoznia?
- Ha az a politikai cél, hogy Budapestet bedöntsék, akkor ezt teszi. De azt már most tegyük világossá, hogy a fővárosi önkormányzatok további sarcolása nem hoz látható eredményt a válságkezelésben. Egyszerűen nincs az önkormányzatoknál annyi pénz. Ezzel szemben sokat ártana a jogállamisági eljárás közepén a kormány megítélésének. A lengyel kormány is látványos fordulatot tett. Orbánék számára most sokkal fontosabbak az uniós ezermilliárdok, mind Budapest megregulázása. Az uniós és a magyar kormány közötti elvszerű megállapodásba bele kell tartoznia az önkormányzati rendszer önállóságának. Ha ez a megállapodás nem jön létre Brüsszel és Budapest között, akkor az olyan népjóléti, gazdasági fordulatot hoz, amelyben a fővárosi önkormányzat sorsa elenyésző kérdés.
