Oroszország;háború;Orbán Viktor;Vlagyimir Putyin;Kreml;háborús bűncselekmények;

2022-04-06 22:42:00

A Kreml elárulta, amit Orbán Viktor titkolt

Azt, hogy beszéltek a bucsai mészárlásról is. Oroszország elnöke a „kijevi rezsim durva és cinikus provokációjának" minősítette a világot megrendítő és újabb szankciókra késztető háborús bűntetteket.

Az orosz elnöknek ez volt az első reakciója a mély nemzetközi felháborodást kiváltó ügyre. Az ügy pikantériája, hogy a Kreml közleményéből derült ki, hogy mindezt az Orbán Viktorral folytatott szerdai telefonos megbeszélésen mondta Vlagyimir Putyin.

A tárgyalás tartalmát a magyar miniszterelnök a délutáni sajtótájékoztatóján nem részletezte újságírói kérdésre sem, miközben a Kreml közleményben hozta azt a világ tudtára.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyancsak szerdán azzal vádolta meg a nyugati döntéshozókat és médiát, hogy „bűnös” ítéletet hoztak Oroszország ellen, anélkül, hogy bármit is megpróbáltak volna ellenőrizni'.

Mintegy négyszáz helyi lakost nem találnak a Kijevhez közeli Hosztomelt újra birtokba vevő ukrán hatóságok. A főváros környéki településekről visszavonuló orosz csapatok nyomán naponta újabb és újabb szörnyűségekre derül fény, miközben Moszkva változatlanul tagadja, hogy fegyveres erői bármiféle, a civil lakosság elleni atrocitást követtek volna el. Bucsa után az ukrán hatóságok Borogyanka kisvárosban próbálják feltérképezni a pusztítást, az utakról és pincékből összegyűjteni a holttesteket, és a rommá lőtt épületek falairól lepucolni a megszálló csapatok Z és V jelképeit.

Az ukrán ügyészség eddig mintegy 4500 háborús bűn esetében indított nyomozást, és megkezdték a bizonyítékgyűjtést a nemzeti bíróságok és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság számára. Az ukrán ügyészség szerint már nem is csak háborús bűnökről van szó, hanem emberiség elleni bűncselekményekről is.

Az eddig nyilvánosságra került rémtettek azokon a településeken történtek, ahonnan kivonultak az orosz csapatok. Megtörténhet, hogy a későbbiekben nem hagynak ilyen árulkodó nyomokat. A megszállt Mariupol városi tanácsának a Kyiv Independent által idézett közleménye szerint ugyanis orosz különleges egységek mobil krematóriumokkal kezdték eltüntetni a bűntettek nyomait a kikötővárosban. Mariupol polgármestere szerint a város haláltáborrá vált, ahol több tízezer ember vesztette már életét.

Az egyre gyűlő bizonyítékok alapján a nemzetközi reakciók is súlyosbodnak. Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán már arról beszélt, hogy a Bucsa város utcáin megkötözött és közelről lelőtt holttestek képei "nem állnak messze a népirtástól". Olaf Scholz  német kancellár a Bundestag előtt beszélve nevezte háborús bűncselekménynek a Bucsából kivonuló orosz katonák által véghezvitt mészárlást.

Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova szerint azonban „ezt a bűnös hamisítást azért találták ki, hogy megnehezítsék a béketárgyalásokat, igazolják a Moszkva elleni szankciók következő sorozatát”, beleértve a diplomaták nagyarányú kiutasítását különböző országokból. 

A szankciók valóban folytatódnak. Az EU nagykövetei szerdán ugyan nem döntöttek még a kedden bemutatott ötödik uniós szankciós csomagról, de ez csak halasztást jelent. London tovább szigorít az orosz bankok irányába, az Egyesült Államok is újabb orosz pénzügyi intézetek, valamint Vlagyimir Putyin lányaira, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter feleségére és lányára is kiterjesztette a szankciókat.