Az első a legegyszerűbb: az Orbán-kormány kompenzálja az idei 20,5 milliárdos iparűzési adó extraelvonást, kompenzálja az energia-árrobbanásból fakadó többletkiadásokat és hozzájárul a 32 milliárdos kereskedelmi hitelfelvételhez a megkezdett beruházások befejezésére. A második út az, ha hitel nyújt a városnak, ahogy történt ez Pécs esetében (gyakorlatilag gyámság alá vették a várost – A szerk.), a harmadik pedig az, ha az állam átveszi a közszolgáltató cégeket és feladataikat – magyarázta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes mai háttérbeszélgetésén. Bármelyiket is választja, egyiket sem úszhatja meg állami források biztosítása nélkül. A fővárosi önkormányzat elleni „csődeljárás” egyébként formailag 60 napot meghaladó beszállítói számlatartozás esetén kezdeményezhető.
A főváros májusra újraelemzi pénzügyi helyzetét és költségvetési módosító javaslatot nyújt be a Fővárosi Közgyűlésnek. Addigra talán kirajzolódik az új kormány Budapest politikája. A politikus szerint az „öncsonkítás”, azaz a szolgáltatások – köztük a közösségi közlekedés leépítése, idősotthonok, hajléktalanszállók - csökkentése nincs a megoldási lehetőségek között.
„Itt állunk egy félkész létesítménnyel, amire még kellene 20 milliárd, miközben azt se tudjuk, hogy a főváros fenn tudja-e tartani”Sürgősen dönteni kell a függőben lévő, illetve régóta halogatott és szükségszerű beruházásokról is a főpolgármester-helyettes szerint. A biodómot a főváros átadná, mivel több száz milliót visz el évente, a befejezésre saját forrásból semmi remény. De forrás szükséges a hidak és felüljárók felújítására is: a népligeti felüljárón például már korlátozásokat kellett bevezetni, miközben ezen keresztül jönnek majd be a repülőtérről az atlétikai világbajnokságra érkezők.
Orbán Viktor bátran kijelentette, hogy nem lesznek megszorítások, miközben a választási osztogatások okozta hatalmas lyukak befoltozásához pénz kellA Városliget Orbán Viktor által újra előhozott beépítése több okból is kétséges – mondta Kiss Ambrus. A kormány megígérte, hogy nem épül meg, ha a fővárosiak nem akarják, márpedig most se akarják. Másrészt elég furcsán nézne ki, hogy százmilliárdos presztízs beruházásba kezdenek, miközben súlyos megszorító intézkedésekre lesz szükség a válság és a választások előtti költekezés miatt. Ha mégis belevágnának, a főváros minden politikai és nyomásgyakorlási eszközt megragad a projekt megállításához. A városvezetés ragaszkodik az atlétikai vb fejében ígért 60 milliárdos egészségügyi fejlesztésekre szánt támogatás idei 10 milliárdjának kifizetéséhez, ám ebben az ügyben még nem történt semmi. (Tavaly is csak nagy fenyegetőzések után fizetett a kormány. A szerk.)
A fővárosi önkormányzat egyelőre nem tervezi az orosz nagykövetség előtti Bajza utca átnevezését, erre ugyanis nem érkezett javaslat a két érintett _ VI. és VII. - kerülettől – válaszolta Kiss a Népszava kérdésére. Mint ismeretes az ukrán külügyminisztérium március végén indított online kampányt, amelyben arra kérik a világ országait, hogy az Ukrajna iránt érzett szimpátiájuk jeléül nevezzék át azokat az utcákat, köztereket, amelyeken az orosz követség található.
A jövő heti közgyűlésen egyébként 40 előterjesztést tárgyalnak: Ráday Mihály néven új örökségvédelmi díjat alapítanak, további intézkedéseket hoznak az ukrán menekültek segítésére, 69 fővárosi ingatlant helyeznek helyi védettség alá, emelik a bent lakásos intézmények önköltségi árát. A lakók által fizetett térítési díj ettől nem emelkedik, ez az intézményi norma növelése. Az idősotthonokban ez 8,5 százalékos pluszt jelent. 2018-tól egyébként 51 százalékkal emelkedtek a bentlakók ellátási költségei, miközben azóta nem emeltek térítési díjat. A XI. kerületben Törőcsik Mari parkra keresztelnek egy eddig névtelen közterületet. A részvételi költségvetésben megszavazott programok közül indul a Budapest peremén hajléktalan ellátó intézmény kialakítása. Ezenfelül drámapályázatot hirdetnek, hogy Budapest egyesítésének 150. évfordulójára legyen egy ilyen tematikájú előadható kortárs darab.
