A kormány az inflációval visszaveszi, amit az utóbbi hónapokban a választásra készülve szétosztott több társadalmi csoportnak, köztük a nyugdíjasoknak. Így reagált a tegnap megjelent friss inflációs adatokra Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium korábbi szocialista államtitkára. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) munkáját tanácsadóként segítő szakember úgy értékeli, hogy az év elején adott 5 százalékos nyugdíjemelés már szétporladt, és oda a 13. havi nyugdíj egyik fele is, ezeket a pénzeket már elértéktelenítette az év első három hónapjának 8 százalék körül mozgó általános áremelkedése, különösen pedig a 10 százalékot meghaladó – márciusban már 13 százalékos – élelmiszerár növekedés. Ezt, különösen pedig, hogy a legalapvetőbb élelmiszerek, például a kenyér vagy az étolaj egy év alatt majdnem 30 százalékkal lettek drágábbak, a nyugdíjasok nagy többsége szempontjából borzalmasnak tartja, hiszen az idősek kétharmada 150 ezer forint alatti ellátást kap. Ezeknek a nyugdíjaknak a nagy részét eddig élelmiszerekre költötték, de ilyen ütemű drágulás mellett például a zöldségek és gyümölcsök lassan elérhetetlenek lesznek az idős embereknek – fogalmazott több nyugdíjasszervezeti vezető is.
Éppen ezért Katona Tamás szerint a kormány egyik legfontosabb feladata lenne az összes élelmiszer áfájának 5 százalékra csökkentése, ami lélegzetvételhez juttatná a kispénzű embereket, akiknek most arra kell felkészülni, hogy a drágulás folytatódik és egyre kevesebbet tudnak vásárolni a pénzükért. Bizonytalan igennel felelt a kérdésre, hogy szerinte betartja-e a kormány azt a választás előtti ígéretét, hogy a magas infláció miatt év közben is korrigálja az ellátásokat, majd novemberben még egyszer hozzáigazítja a nyugdíjakat a törvénynek megfelelően az inflációhoz. Valamit mindenképpen lépniük kell – hangsúlyozta, de nem biztos, hogy a várakozások szerint júniusban korrigálnak és a mérték is bizonytalan, mert a kormány állítólag háborús költségvetést készít, ami a szakértő szerint egyet jelent az életszínvonal megnyirbálásával.
Márpedig az idősek nagyon számítanak az év közbeni korrekcióra, ez a minimum, amit ilyen inflációs adatok mellett elvárnak a kormánytól – erősítette meg a Népszava kérdésére a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke. Némethné Jankovics Györgyi úgy fogalmazott, akármilyen bajban van a költségvetés, arra van pénz, amire a politika akarja, s az idősek szervezetei harcolni fognak az év közbeni emelésért. Érdekvédőként tiltakoznak azok ellen a már fel-felbukkanó kritikák ellen, amelyek próbálnak bűnbakot csinálni a nyugdíjasokból, mondván, hogy túl sokba került a 13. havi nyugdíjak kifizetése. A NYOSZ azt is elvárja, hogy a kormány ne csak júniusban és majd novemberben emelje meg a nyugdíjakat az addigi infláció ismeretében, hanem legyen egy tisztességes lezárása is minden évnek, s a teljes éves adatok alapján, a zárszámadáskor legyen egy újabb kiegészítés, ha kell.
Felvetődik a kérdés, hogy a költségvetési gondok miatt elképzelhető-e a 13. havi nyugdíj visszavonása. Katona Tamás szerint legfeljebb szüneteltetés kerülhet szóba, de ez sem valószínű, hiszen a miniszterelnök az eddigi gazdaságpolitika folytatását ígéri. A NYOSZ elnöke azonban nem lepődne meg, ha ilyen döntés születne. A nyugdíjasok helyzetének romlása azonban ilyen drasztikus visszalépés nélkül is borítékolható, hiszen az inflációt 3-4 százalékkal fékező árstop nem tartható fenn örökké. Ezt jósolják a jegybanki elemzők is, akik akár 11 százalékos átlagos áremelkedést is elképzelhetőnek tartanak a nyáron, ami ennél is magasabb élelmiszer drágulást hozhat, nyugdíjasok százezreit taszítva a társadalom szélére.
A nyugdíjasok szervezetei régóta követelik az infláció alakulása mellett a nettó átlagbér növekedést is figyelembe vevő vegyes indexálás visszaállítását, de a kormány tárgyalni sem hajlandó a kérdésről és esélytelen, hogy változzon az eddigi hozzáállás. Pedig a nyugdijguru.hu számítása szerint, ha az infláció mellett a tavalyi 9,7 százalékos nettó bérnövekedést is figyelembe vennék, a mostani 161 ezer forintos átlagnyugdíj 200 ezer forint fölé emelkedne és nem távolodnának egymástól még jobban a bérek és a nyugdíjak.
