választás 2022;Fidesz;ellenzék;Orbán-kormány;

2022-04-11 06:07:00

Ami a Fidesznek a falu, az ellenzéknek a főváros, de a 2024-es önkormányzati választás hozhat kellemetlen meglepetéseket

Bár a voksok 100 százalékos megszámlálása után a Fidesz-KDNP bukott egy mandátumot, a kétharmadot nem veszélyeztette semmi.

Befejezték az április 3-ai országgyűlési választáson leadott szavazatok megszámolását, minden egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. Bár a hétvégén pár körzet miatt szomorkodhatott a brutális előnnyel győztes Fidesz-KDNP, de Orbán Viktorék kétharmados sikerét nem veszélyeztette semmi. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a 106 egyéni választókerületből 87-ben nyert a régi-új kormánypárt jelöltje, az ellenzék 19 győztes körzetével szemben.

A Fidesz-KDNP vidéken összesen két körzetet bukott (egy szegedit és egy pécsit), a fővárosban viszont fordított lett az arány: az ellenzék egy kivételével az összes választókerületet behúzta. Országos listáról a Fidesz-KDNP 48, a DK-Jobbik-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd szövetség 38, a Mi Hazánk Mozgalom 6 képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. (99 százalékos feldolgozottságnál a szélsőjobboldali formáció még 7 képviselőnek örülhetett, de változtak az arányok, a Mi Hazánk kárára, a Fidesz örömére. Toroczkai László pártelnök újraszámlálást is követel emiatt.) A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, azaz Ritter Imre egy kedvezményes mandátumhoz jutott. Ő az előző ciklusban a Fidesszel szavazott, vélhetően ez most sem lesz másképp. A 199 fős Országgyűlésben így a Fidesz-KDNP-nek összesen 135, a DK-Jobbik-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd szövetségnek 57, a Mi Hazánknak 6, a német önkormányzatnak 1 képviselője lesz.

Az ellenzéki pártok bár együtt indultak, külön frakcióban politizálnak majd. Az erőviszonyok jelentősen átalakultak. A Jobbiknak volt korábban a legnagyobb képviselőcsoportja ellenzéki oldalon, ezt csaknem harmadolták, kilencen maradtak. Az LMP hasonlóan negatív eredményt ért el, a zöld párt feleződött, öt képviselőjük folytathatja a munkát. Az MSZP valamivel kisebbet bukott: 15 honatya helyett 10-el képviseltetik magukat. A DK bővül a legnagyobbat, 9-ről 15 főre nő a frakciójuk, de a Párbeszéd is növelni tudta öt tagú képviselőcsoportját hétre. Új parlamenti pártként az ellenzéki oldalon a Momentum lépett színre, 11 képviselőt delegálhatnak a T. Házba.

A múlt vasárnapi voksoláson is lehetőség volt arra, hogy az a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, másik magyarországi településen vagy külképviseleten adja le voksát. Bár több körzetben volt elenyésző különbség, de csak egyetlen választókerületben, a XVI. kerületi székhelyű budapesti 13-asban változtattak az élen: itt az ellenzéki összefogás jelöltjeként Vajda Zoltán megelőzte Szatmáry Kristófot, a kormánypártok jelöltjét. Vajda egyébként az egyik újonc képviselő lesz az új T. Házban. Már négy éve is Szatmáryval harcolt, akkor szoros vereséget szenvedett. – Most csaknem három százalékkal több szavazatot kaptam, ez egy olyan választás esetében, ami még a 2018-asnál is tragikusabb volt sikernek számít – értékelt lapunknak. Vajda a szocialisták képviselőcsoportjába ül be, a mandátumát biztosan felveszi. 

– így magyarázta lapunknak az összes szavazat megszámlálása után az újabb Fidesz-kétharmadot Böcskei Balázs. Az IDEA Intézet vezetője szerint ennek egyik bizonyítéka az is: bár Budapesten tarolt az ellenzék, de számos lakótelepi övezetben sokkal rosszabbul szerepelt a várakozásoknál. A szakértő úgy vélte, messze nem teljes az a megállapítás, miszerint a mostani jobbikosok maradtak otthon és csak emiatt bukott az ellenzék.

– A Jobbik 2018-ban 19 százalékos párt volt, de a Jakab Péter vezette formáció már eleve kisebb támogatottsággal érkezett az együttműködésbe. Március végén például a biztos szavazók csupán 11 százaléka támogatta – emlékeztetett Böcskei.

A politológus szerint a 2019-es önkormányzati voksolást követően kialakult, hogy Budapest az ellenzéki város. Ez a tendencia az áprilisi szavazáson is erősödött, Böcskei úgy véli, a mostani, országosan ellenzéki városvezetést nagyobb aránnyal választanák meg ma, mint 2019 októberében.

Az ugyanakkor az eredményből látszik – folytatta –, hogy jobbra tolódott a magyar társadalom. – Az pedig még nyitott kérdés, hogy ez „becsatornázódik-e” a fővárosba. Ha az ellenzék továbbra sem bizonyul valóság- és társadalomközpontúnak, akkor a 2024-es önkormányzati választás hozhat kellemetlen meglepetéseket számukra Budapesten is – vélekedett a szakértő.