Az Orbán-kormány elsőként hódolt be Moszkva elvárásának, de Bécs és Berlin is hamarosan rubelszámlát nyithat a Gazprom Banknál

Ugyanakkor sokan kivárnak, miközben az orosz energiafüggőség csökkentésén dolgoznak.

Ausztria és Németország is rubelszámlát nyithat a Gazprom Banknál, hogy azon keresztül fizesse ki orosz gázimportját – legalábbis sajtóértesülések szerint. Az uniós országok vezetői az elmúlt napokban mélyen hallgattak arról, hogy elfogadják-e kényszerűen Vlagyimir Putyin elnök diktátumát, miszerint az Oroszország elleni szankcióik miatt barátságtalannak nyilvánított országok áprilistól csak rubelben fizethetik az orosz földgázszállítások ellenértékét.

Az Európai Bizottság és a fejlett országok G7 csoportja néhány napon belül visszautasította az orosz elnök március 23-án bejelentett követelését, számos uniós tagállam azonban oly mértékig függ az orosz földgáz importjától, hogy komolyan mérlegelnie kell, miképp biztosítsa energiaellátását addig is, amíg jelentősen lazítani tudja ezt a függést. Az uniós vezetők hallgatása arra utalhat, keresik a kiutat és konzultációkat folytatnak egy olyan megoldásról, amely a legkevésbé gyengíti az Ukrajna lerohanása miatt Moszkva ellen elrendelt szankciókat.

Orbán Viktor ebben a helyzetben törte meg ismét az uniós egységet, amikor április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország akár rubelben is hajlandó fizetni az orosz földgázért. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy Magyarország ezzel megsértené a szankciókat, az uniós külügyminiszterek találkozójáról bejelentkező Szijjártó Péter hétfőn senkire és semmire nem várva ismertette azt a konstrukciót, amely szavai szerint egyidejűleg mindenki igényét teljesíti, anélkül, hogy szoros értelemben szankciós intézkedést sértene. Eszerint a magyar fél két számlát hoz létre a szankciós listán nem szereplő orosz Gazprombankban, amely az euróban átutalt vételárat rubellé konvertálja át, s ezt utalja el a Gazprom Exportnak.

Hasonlóképpen dönthet Bécs is, bár ez még nem hivatalos. Az osztrák OMV és az orosz Gazprom energetikai vállalat április elején vette fel a kapcsolatot a rubelben történő fizetés ügyében. Az OMV írásbeli tájékoztatást vár a Gazpromtól. Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter annyit közölt, „a jelenlegi ismereteink szerint úgy áll a helyzet, hogy a kifizetések továbbra is euróban történhetnek”.

Az osztrák média emlékeztetett arra, hogy a Gazprombankot megkímélték a többi orosz bankkal szemben bevezetett kemény uniós szankcióktól, így az európai gázvásárlók számlát nyithattak nála, és hagyhatják, hogy a bank rubelben vásároljon a nevükben. Gewessler szerint ez a megállapodás az oka annak, hogy az euróban történő fizetés folytatódhat, bár a Gazprombank nevét ő nem ejtette ki. Az osztrák állam az OMV 31,5 százalékos tulajdonosa. Ausztria gázigényének 80 százalékát szerzi be Oroszországtól.

Az Európai Bizottság álláspontja, hogy azoknak az uniós cégeknek, amelyeknek a szerződései euróban vagy dollárban történő fizetést írnak elő, ragaszkodniuk kell ehhez. Karl Nehammer osztrák kancellár, azt mondta, hogy ez így lesz.

Olaf Scholz német kancellár – akinek országa földgáz-fogyasztásának 55 százalékát orosz importból fedezi –, kezdettől fogva deklarálta, hogy hazája nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért, mert ennek előírása szerződésszegés lenne az orosz fél részéről. A Németország és Oroszország közötti energiaszerződések euróban, esetenként dollárban történő fizetést írnak elő – szögezte le március végén Scholz, röviddel azután, hogy Putyin aláírta a rubelben fizetés kötelezettségét előíró rendeletét.

A német sajtó elmúlt napokban tálalt értesülései szerint ugyanakkor Németország is várhatóan Magyarországhoz hasonlóan fizetne az orosz energiahordozóért. A Kreml rendelete úgy fogalmaz, hogy az érintett bankok számára lehetővé teszi a deviza átváltását, amennyiben az ügyfelek aláírják az új feltételeket, vagyis elfogadják a rubelszámla nyitását.

Szlovákiában nagy feltűnést keltett, amikor Richard Sulík gazdasági miniszter április elején egy televíziós műsorban bejelentette, Pozsony alkalmazkodik az oroszok által támasztott fizetési feltételekhez, és rubelben fizeti ki az orosz gázt, hogy ne ártson a saját gazdaságának. Szlovákia gázimportjának 85 százaléka érkezik Oroszországtól.

Eduard Heger kormányfő azonban keményen támadta miniszterét, mint fogalmazott, Sulík „Putyin kottájából játszik”. Ezután Sulík visszakozott, azt állította, rosszul idézték mondatait, Heger pedig közölte, az Európai Unióval közösen járnak el a kérdésben. A kérdés tehát nem tisztázott, de minden jel szerint Pozsony is a német utat követi majd.

Gyors lépések a függetlenedés felé

A fizetési feltételek körüli dilemmák és bizonytalanságok miatt uniós országok sora tett határozott, gyors lépéseket abba az irányba, hogy más forrásokból jusson jelentős mennyiségű földgázhoz. Olaszország, amely 40 százalékban függ az orosz gázexporttól, a G7-ek tagjaként március végén élből visszautasította a rubelben való fizetést, és azonnal hozzálátott, hogy lazítson az orosz gáztól való függésén. A tervek szerint Algéria veheti át Oroszországtól az olasz piac legnagyobb gázszállítójának szerepét.

Az Ukrajna elleni invázió után "rögtön bejelentettem, hogy Olaszország gyors lépéseket fog tenni az orosz gáztól való függőség csökkentése érdekében. Ez a megállapodás jelentős válasz erre a stratégiai célkitűzésre" – mondta Draghi, miután hétfőn találkozott Abdelmadjid Tebboune algériai elnökkel. Az algériai Sonatrach és az olasz Eni energetikai óriás megállapodása értelmében Algéria jövőre és 2024-ben további 9 milliárd köbméter gázt szállít az olaszoknak, 31,5 milliárd köbméterre növelve gázszállításait, szemben a tavalyi 29 milliárd köbméternyi oroszországi importtal.

Luigi Di Maio külügyminiszter és Claudio Descalzi, az Eni főnöke közben Azerbajdzsánba, Mozambikba, a Kongói Köztársaságba, Katarba és Angolába is ellátogatott, hogy diverzifikálják az energiahordozók beszerzését.

Németország, Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter közlése szerint szintén új beszállítókkal kötött szerződéseket, hogy a következő években jelentősen csökkentse az orosz széntől, olajtól és földgáztól való függését. A kormány április elején felszólította a lakosságot és az ipart, takarékoskodjon és készüljön fel arra, hogy lelassulhat, sőt, akár le is állhat az orosz gázszállítás. Emellett sürgősségi akciótervet is elfogadtak, amely előírja, hogy ebben az esetben mely szektorok élveznek majd elsőbbséget az energiaellátásban.

Kaja Kallas észt miniszterelnök múlt héten közölte, hogy országa 2022 végére leállítja az orosz gáz importját, tekintettel arra, hogy a putyini rezsim az Ukrajna elleni háború finanszírozására használja földgázszállításainak bevételeit. Egyúttal bejelentette, hogy az orosz gáztól való függés végleges felszámolása érdekében az északi Paldiskinél egy folyékony gáz (LNG) tárolására alkalmas úszó terminált létesítenek, amelyet Finnországgal közösen fognak lízingelni és hasznosítani.

Ennél is keményebb lépést tett április elején a vilniusi kormány, igaz hosszú előkészítés után. Április elején ugyanis Litvánia vált az első olyan uniós országgá, amely az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul teljesen beszüntette az orosz gáz importját. "Évekkel ezelőtt hazám olyan döntéseket hozott, amelyek ma lehetővé teszik, hogy fájdalommentesen megszakítsuk az energiakapcsolatokat az agresszorral" - tweetelte Gitanas Nauseda litván elnök. "Ha mi meg tudjuk csinálni, akkor Európa többi része is meg tudja tenni!" - üzente.

Más európai országok csak most igyekeznek komolyan alternatív források után nézni és nagyobb tárolókapacitásokat létesíteni. Ilyen terveket azonban még nem hallottunk Orbán Viktor kormányától.