A jelenlegi szabályozás alapján a kerületek és a fővárosi önkormányzat saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen köztéri művet helyeznek el, így csak az önkormányzatok önkéntes elköteleződése révén lehetővé a közterek összehangolt közcélú használata. A közgyűlési javaslatban egy olyan egyeztető fórum létrehozását javasolta a városvezetés, amely tárgyalna minden köztéri alkotás elhelyezésről, bontásról és áthelyezéséről szóló tervet. A fórum célja a tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása, a köztéri művészeti tevékenységek összehangolása.
A főváros látva a jelenlegi köztéri kuszaságot művészeti koncepciót dolgozna ki és a javaslatot tenne egy újfajta struktúra és eljárás kialakítására, amelyben „erőteljesen jelenhet meg a társadalmi párbeszéd, a szobrász szakmával és képzéssel való szoros kapcsolat, a szakértői közreműködés megkövetelése, a közpénzek átlátható felhasználása és az egyes szereplők közötti kommunikáció előmozdítása, hogy köztereink az általuk hordozott sokfajta jelentés színvonalas reprezentálói és olyan terek lehessenek, ahol a budapestiek otthon érzik magukat, ahol a művészeti alkotások nem politikai felkiáltások vagy terepakadályok, amiket kerülgetni kell, hanem előremutató, 21. századi esztétikai élményt adó, gondolatot ébresztő vagy ébren tartó, a világvárosi jelleget, valamint a budapesti identitást meghatározó művek”.
A jelenlegi helyzetelemzést, valamint a célokat és a feladatokat tartalmazó színes kiadványt ki is osztották a közgyűlés tagjainak, akiknek szívét – különösen a kormánypártiakét - ezt látva hirtelen jeges marok szorította össze.
Pokorni Zoltán XII. kerületi kormánypárti polgármester azon aggódott, hogy ezentúl a főváros akarja megmondani, hogy hová, milyen szobrot állítsanak. Ughy Attila (Fidesz) képviselő szerint ez lopakodó „demszkyzmus”, mert 2010 előtt volt az divatban, hogy Budapest vezetése döntsön a kerületi szoborállításokról, amelyből aztán volt is sok vita.
Érdekes módon sem ő, sem más nem emlegette a Szabadság téren heves tiltakozás ellenére felállított Gábor arkangyalos-sasos német megszállási emlékművet.
Hassay Zsófia szerint a kiadvány borzasztó jelzőket használ és vérig sért minden művészt, aki az elmúlt években köztéri alkotást készített és arra kért mindenkit, hogy
„mentsük meg magunkat attól, a nemzetközi szobordöntési hullámra felüljünk”.
Baranyi Krisztina ugyan jó irányba tartónak nevezte a koncepciót, de erősen aggódott a három éve indított szabadtéri autonóm művészeti pályázatuk esetleges befolyásolása miatt. Az előterjesztő Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes mindenkit megnyugtatott, hogy szó sincs cenzúráról, senki nem dönt a kerületek helyett, csupán szakmai kontrollt szeretnének a közterületek szobrosítása felett.
„Rendkívül fontos, hogy egy-egy önkormányzat beleszólhasson közterületei kulturális megjelenésébe, nem is támogatna olyan javaslatot, ami ettől megfosztaná a kerületeket. De lássuk be, hogy nagyságrendekkel nagyobb jelentősége van annak, hogy milyen épületeket húznak fel a területén mindenféle beleegyezése nélkül, márpedig erre az építési hatósági jogkörök elvétele, illetve a kiemelt beruházások intézményének széles körű alkalmazása miatt kevés ráhatása van a fővárosi önkormányzatoknak”
– hívta fel a figyelmet V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester. A javaslatot végül támogatta a közgyűlés.
Elfogadták a taxis rendelet módosítását: 1000 forint lesz az alapdíj, 400 forintra nő a viteldíj„A Fővárosi Közgyűlés demokratikus működésére aligha lehet panasz, ha zokszó nélkül végig hallgattuk az Ön által mondott bornírt baromságokat”