Hat fordulóval az idény vége előtt a Ferencváros kilencpontos előnnyel vezeti a labdarúgó NB I-et a második Felcsút előtt. Az Orbán Viktor miniszterelnök által gründolt együttes a hajrához közeledvén hullámvölgybe került, legutóbbi három bajnokiján nyeretlen maradt, csupán három pontot gyűjtött. Nagyon úgy fest, semmi nem menti meg a fővárosi alakulatot, hogy néhány héten belül megünnepelje 33., zsinórban negyedik bajnoki címét.
A Ferencváros címvédése papírforma, sőt, igazán az a meglepő, hogy nem tükörsimán húzza be újabb elsőbbségét. Szerhij Rebrov tavaly nyári távozása után Peter Stöger vette át a csapat irányítását, Kubatov Gábor elnöknek viszont fél év után be kellett látni: „A keret az ilyesfajta finom úriembereket nem respektálja”.
Az osztrák szakemberrel valóban nem brillírozott a gárda, sem itthon, sem a nemzetközi kupaporondon (az Európa Liga főtábláján 1 győzelemmel, 5 vereséggel, 5-12-es gólaránnyal zárt). Az osztrák tréner helyére érkező Sztanyiszlav Csercseszovtól azt várták, vaskézzel tegye rendbe, ami félrement. A kötelező minimum, azaz az újabb bajnoki cím vélhetőleg meglesz, a csapat áll a Magyar Kupában, az elődöntőben a másodosztályú Győrnek a papírforma szerint nem kellene problémát okoznia.
A hazai dominancia teljességgel érthető, ha megnézzük az NB I játékoskereteinek összegét.
A Ferencváros kimagasló e téren. A transfermakt nevű futballadatbázis alapján a 31 játékosból álló kerete 44,85 millió eurót, mintegy 17 milliárd forintot ér. Ez az összeg több mint a duplája a második Fehérvár 27 játékosa összértékének (21,5 millió euró, 8,1 milliárd Ft), a Zalaegerszeg kerete pedig nyolcadannyit ér.
A klub az elmúlt egy évben több mint 10 millió eurót költött játékosokra, miközben 5 millióért adott el futballistákat. Mégis ez idő alatt 31,25 millió euróról 44,85 millióra nőtt a játékosállomány ára.
Ez a szám európai szinten továbbra is elenyésző. A 100. helyen rangsorolt Sampdoria keretét speciel 95,9 millióra taksálják.
Egyébként Európában sem túl szokványos, hogy egy-egy bajnokságban a riválisokénál ennyivel értékesebb kerettel legyenek egyeduralkodók egyes csapatok. Magyarországon az élvonal 12 együttesében szereplő valamennyi labdarúgó mintegy 147,5 millió eurót kóstál. Ennek 30 százalékát csak az FTC színeiben szereplők adják. A 12 csapatos ligákban ezzel a Ferencváros a harmadik. Az RB Salzburg az éllovas, tudniillik játékosai többet érnek, mint az összes többi csapatban szereplő valamennyi labdarúgó (54,4 százalék). A második pedig Skóciából a Rangers (41,7 százalék).
Nem szabad azonban megfeledkezni arról a körülményről, hogy a fejlettebb futballkultúrájú országokban ezeket a játékosokat a piacról származó bevételekből vagy magántőkéből vásárolják össze. Nálunk voltaképp közpénzből.
Kubatov Gábor a magyar futballközegről
„Én nagyon szerettem volna Nyugat-Európához tartozni, azt szerettem volna, hogy egy olyan szakember jöjjön hozzánk, aki egy Nyugat-Európában vezető klubot már irányított. Aki például a német Bundesligában megállta a helyét. Leültem Stögerrel, és egy fantasztikus intellektussal találkoztam. Mindent tud a labdarúgásról… Óriási szaktudás, okos ember, de nem a keretünkhöz való. És én most, tíz év után is megint tanultam valamit: az edzők kiválasztásánál nem csak azt kell nézned, hogy milyen tudással bír, hanem azt is, hogy neked milyen kereted van” – hangzott az önkritika Kubatov Gábortól, az FTC elnökétől.
Az európai topcsapatoknak három fő bevételi forrása van: kereskedelmi tevékenységből (cirka 45 százalék), televíziós jogdíjakból (40) és jegybevételekből (15) jön be a pénz. Hazánkban árbevétel és egyéb bevétel címszó alatt tüntetik fel a befolyó summát. Előbbibe tartoznak a klasszikus klubbevételi tételek (jegyeladás, szponzorok, reklámok). Kár, hogy ez sem igazán piaci alapú bevétel: a szponzori összegek jelentős része állami érdekeltségű cégtől vagy szervezettől, például a Szerencsejáték Zrt-től vagy az MVM-től származik. Nem beszélve arról, hogy sok olyan vállalat lép föl támogatóként, amelyek magáncégek, de a közbeszerzéseken nagy nyertesnek számítanak, konkrétan állami megbízásokból működnek, minekutána nem lehet nem azt gondolni, hogy meg van nekik mondva, a prosperálás (egyik) föltétele futballcsapatok patronálása. A Felcsútnak speciel kb. 20 építőipari szponzora van...
Zárt kapu: meg se kottyan
A koronavírus-járvány okozta lezárások világosan megmutatták, mennyivel stabilabbak gazdaságilag a honi klubok, mint az európaiak. Az ok: mifelénk nem a piacról működnek, hanem az állam tartja el azokat.
Az élet leállásával, a stadionbezárásokkal Nyugat-Európában rengeteg egyesület sodródott a csőd szélére, még olyan gigászok is, mint például a Barcelona. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) összegzése szerint a pandémia miatt körülbelül 7,2-8,1 milliárd eurót bukhattak az élvonalbeli együttesek, ez mai árfolyamon számolva 2 600-3 100 milliárd forintnak felel meg. Ennek az összegnek mintegy felét a meccsnapi kiesés okozta. Minthogy mifelénk kutya nem jár meccsre, a zárt kapus összecsapások meg sem kottyantak a kluboknak. Sőt: rekordnyereséget könyvelhettek el! 2020-ban a liga összbevétele jócskán meghaladta a 40 milliárd forintot, ami csaknem 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Nem adtak el több mezt, bögrét, jegyet. Dőlt viszont a lé a „támogatóktól” rendületlenül. A 12 klub együttesen mintegy 5-6 milliárdos nyereséggel zárt.
Meg kell említeni azt is, hogy az MTVA jócskán túlárazottan veszi meg az NB I közvetítési jogait. A „közszolgálati” televízió 9,8 milliárd forintot csenget ki a pazar izgalmakat szolgáltató pontvadászat képernyőre kerüléséért. Évadonként. Mármost a Bajnokok Ligájáért 6,85 milliárdot fizet – három idényre… (Jó, kicsit más a színvonal!)
Az egyéb bevételek közé minden más tartozik (támogatások, tulajdonosi befizetések).
Vannak olyan számítások, miszerint annak az összegnek, amelyből a magyar klubok cakumpakk gazdálkodnak, mintegy 90 százaléka állami forrásra vezethető vissza. A jegybevételből csupán 2-3 százalék érkezik.
A magyar futballt az állam mesterségesen tartja életben, piaci alapon értelmezhetetlen, a verseny mesterségesen generált. Mindez pedig rendkívül kontraproduktív, konkrétan elrettenti az embert.
Ha önmagában a pályán látottak ezt nem tették volna meg...
Az élvonalbeli klubok játékállományának értéke (millió euró)
Ferencváros 44,85
Fehérvár 21,55
Felcsút 12,4
Honvéd 10,93
Újpest 8,48
Mezőkövesd 8,3
Kisvárda 8,25
Debrecen 7,2
MTK 7,05
Gyirmót 7,03
Paks 6,25
ZTE 5,58
Összesen: 147,85
Legkiemelkedőbb keretek (európai 12 csapatos bajnokságok)
Aktuális pozíció – Összérték – Liga összértéke – Százalékos arány
RB Salzburg (osztrák) 1. – 220 – 404,38 – 54,4
Rangers (skót) 2. – 132,05 – 316,13 – 41,7
Ferencváros (magyar) 1. – 44,85 – 147,85 – 30,3
Celtic (skót) 1. – 79,13 – 316,13 – 25
Köbenhavn (dán( 1. 64,6 – 258,2 – 25
Slovan Bratiaslava (szlovák) 1. 15,85 – 76,59 – 20,6
HJK Helsinki (finn) 2.* – 6,88 – 40,32 – 17
Shkendija Tetovo (macedón) 3. – 6,38 – 41,28 – 15,4
Valur Reykjavík (izlandi) ** 3, – 4,1 – 24,01 – 14,2
Zrinjski Mostar (bosnyák) 1. – 6,93 – 49,04 – 14,1
The New Saints (walesi) 1. – 1,8 – 13,41 – 13,4
Glentoran (észak-ír) 3. – 2,88 – 23,11 – 12,4
APOEL Nicosia (ciprus) 2. – 16,1 – 132,18 – 12,1
Hamrun Spartans (máltai) 4. – 3,98 – 38,39 – 10,3
*A finn bajnokságból még csak két fordulót rendeztek meg
**Az izlandi bajnokság még nem kezdődött el
