– Már a szolidaritási adó kivetése is azt mutatta, hogy a kormány nem akar többet költeni az önkormányzatokra, inkább a nagyobbakkal finanszíroztatja a kisebbek működését. Már most is minden pénz a kormányon keresztül érkezik, az elszabaduló energiaárak csapdájából is csak az állam húzhatja ki a településeket. A mozgásteret a végtelenségig le lehet szűkíteni – fogalmazott lapunknak az önkormányzati rendszer várható átalakításával és a már megfelezett helyi iparűzési adó további sorsával kapcsolatban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A járvány, az energiaárak elszabadulása, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai a választási osztogatással együtt február végére 1400 milliárd forintra lökte fel az államháztartás hiányát, az infláció 10 százalék körüli. A költségvetés így nincs túl jó állapotban. Az Orbán-kormány már a választások és az orosz támadás előtt is 1800-2000 milliárdos kiigazítócsomaggal számolt.
A költségvetési lyukak befoltozásához pénz kell. Meglehetősen sok. Már Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is különadókkal számol, s vélhetőleg nem a bankszektor lesz az egyetlen ágazat, amelytől többletbefizetést vár majd a kabinet.
Az Orbán-kormány – bár nem éppen konfliktuskerülő – a várhatóan heves reakciókat kiváltó újabb adóterheket úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha az új sarccal párhuzamosan eltöröl egy régit, egy olyat, amely az állam számára a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel jár: az önkormányzatok által kivetett helyi iparűzési adót (hipa). S ezzel mindjárt két legyet üt egy csapásra – veti fel a Népszavának Balázs Zoltán politológus-közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára.
A hipa messze a legvaskosabb önkormányzati adóbevétel: az Állami Számvevőszék szerint 788 milliárdot szedtek be ezen a címen a települések a járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben. A sorban utána következő építményadóból származó bevétel ennek alig hatoda. Csakhogy nagyok a különbségek: az iparűzési adóbevétel 62 százalékán az önkormányzatok alig 1,5 százaléka osztozik.
„Az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a hipa-felezés ötletét adó elnöke korábban a Népszavának. A kormány 2022-re is megtartotta a járványra hivatkozva bevezetett adófelezést. Az önkormányzati bevételkiesést azonban a maga rendje szerint kompenzálta. A 64 nagyobb várostól elvont 100 milliárdból mindössze 23,6 milliárdot térített meg, az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kaptak. Ha a kormány jövőre teljesen kivezetné ezt az adónemet, az a főváros és a nagyobb városok pénzügyi önállóságának megszűnését jelentené. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere nem véletlenül aggódik: „aki az iparűzési adó eltörlését, általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével. Enélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlan”. Azaz a fideszes városvezető már nem csupán a felezéstől tart, hanem a teljes kivezetéstől, így vélhetőleg elindult az erről szóló kormányzati gondolkodás.
– A következmény cél is lehet, és ez már a jövő évi költségvetés tervezésénél kiderül – mondja Balázs Zoltán. Az önkormányzatok pénzügyi autonómiája a rendszerváltás óta megoldatlan kérdés. Az Orbán-kormány most egyetlen jól irányzott csapással véget vethetne a bizonytalanságnak. Nagy ellenállásra nem kell számítania egy olyan országban, ahol a választói többség a vélemények ütköztetése, a versenyen alapuló demokrácia ellen szavazott, ahol anomáliának számít bármilyen autonómia. Budapest pedig különösen veszélyes anomália a jelenlegi kormány számára. Így az Orbán-kormány – az autoriter rendszerek működési sajátosságának megfelelően – arra fog törekedni, hogy a helyi testületeket is beillessze a pártállami rendszerbe – állítja Balázs Zoltán, aki szerint meg lehet őrizni az önkormányzatok alkotmányos autonómiáját úgy, hogy annak valódi, gyakorlati tartalma már nincs meg. Még hivatkozási alapot is könnyen találhat a Fidesz, hiszen Németországtól, Franciaországon át Írországig át számos, a hazainál szűkebb korlátok közé szorított önkormányzati modell működik.
Jó hír a Fidesznek, hogy az ellenzéki előfeltételezésekkel szemben a Budapest környéki, gyorsan növekvő lélekszámú településeken is a kormánytól várják a megoldást többek között a közlekedési és infrastrukturális problémákra. A hazai és uniós fejlesztési források felhasználására létrehozott Budapest Fejlesztési Központ részben már fel is vállalta a feladatot az agglomerációs vasútfejlesztési tervvel. Néhány kompetenciát és céget még át kellene venni a fővárostól, de ahogy a HÉV átkerült a MÁV-hoz, a többi is szétosztható. Átvehetnék az összes fővárosi fejlesztést is.
A pénzügyi tehetetlenség állapotába került fővárosi, kerületi – egyéb települési – önkormányzatokra jobbára csak a sok bíbelődéssel járó szociális ellátórendszerek, a köztisztasági feladatok és más kisebb városüzemeltetési feladatok maradnának, amire az állam az erősen kötött feladatfinanszírozás útján adna pénzt. Az önkormányzat, mint valódi döntéshozó centrum, a település- és városfejlesztés alanya ezzel meg is szűnne
– mondja Balázs Zoltán, aki szerint a rendszer lebutításához nincs szükség politikai csatározáshoz vezető Matolcsy-féle vízióra, a Budapestet körülölelő települési „szerencsepatkóra”, amely a fővárosról leválasztott külső kerületekből állna össze. A Belügyminisztériumban minden bizonnyal lázasan dolgoznak az új koncepciókon. 2010 óta számos készült, mindegyik alapvető célja a főváros önállóságának felszámolása, a főpolgármester lefokozása helytartóvá. Tarlós ellenében ezt nem lehetett megtenni, 2019 után korai lett volna. Most eljött az idő. A valódi kérdés az, hogy Orbán bevehetőnek tartja-e még Budapestet vagy végleg elengedte. Ha letett róla, akkor eljött a leszámolás ideje. S ez hatással lesz a többi önkormányzatra is. A helyi politizálás tereinek eltűnése pedig jó időre stabil alapot ad a Fidesz-rendszerének – fejtegeti a politológus.
– A kisebb települések már most az állami köldökzsinóron függnek. Magyarország területének több mint 70 százalékán, 2600 településen már most minimális a pénzügyi mozgástér. A hulladékgazdálkodással és a víziközmű rendszerekkel bizonyosan kezdeni kell valamit, akár állami kezelésbe venni ezeket, mert ez meghaladja a települések többségének gazdasági teherbírását – magyarázza Schmidt Jenő. Mint mondja, a magyar önkormányzati rendszer fejnehéz. Budapest testidegen, nem is lehet úgy kezelni, mint a többi önkormányzatot, ezért le kellene választani az önkormányzati rendszerről és egy külön törvényt alkotni rá. A változás irányát és mértékét pedig az szabja majd meg, hogy a kormány mennyit tud és akar áldozni a szektorra.
Budapest bedarálása sem bonyolult feladvány
Semmilyen nehézséget nem okozna az Országgyűlésnek a helyi adók rendszerének teljes átalakítása. A kormánynak a veszélyhelyzet adta lehetőség elég volt ahhoz, hogy a gépjárműadót, vagy az iparűzési adó felét elvonja az önkormányzatoktól. Az iparűzési adó teljes megszüntetéséhez elég az önkormányzatok által kivethető helyi adók keretszabályairól rendelkező 1990. évi C. törvényt módosítani, ami egyszerű feles többséggel megoldható. Bár a jelenleg is fennálló veszélyhelyzet alatt eltérően kell alkalmazni – válaszolta lapunk kérdésére Magyar György ügyvéd.
De felmerül azért némi jogállamisági aggály. Magyarország 1997-ben belső jogrendszere részévé tette a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló strasbourg-i egyezmény rendelkezéseit, amelyek a helyi közösségek önigazgatáshoz való jogát és konkrét jogintézményeit hivatottak biztosítani. A helyi adókról szóló törvény preambuluma is rögzíti, hogy „Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere.”
– Helyi adók nélkül nincs önkormányzatiság, mert anyagi források nélkül lehetetlen a helyi közösségek számára a helyi hatalomgyakorlás. A helyi adók elvonásával formálódó cél tehát nem lehet más, mint a hatalom koncentrálása, a korlátlan főhatalom biztosítása, a helyi közösségek hátrányára – szögezi le Magyar György.
Budapest jogi bedarálása sem bonyolult feladvány. Az önkormányzatok jelenlegi feladat- és hatásköreinek átírásához az alaptörvény és az önkormányzati törvény módosítása szükséges, amelyhez adott a kétharmados többség. Csakhogy az önkormányzatoknak egyelőre még jelentős szerepük és hatásköreik vannak a területfejlesztés és a területrendezés körében, illetve vannak még saját tulajdonú vagyontárgyaik is. Ha a helyi önkormányzatok jelentőségének csökkentése a cél, akkor ezeket a hatásköröket, illetőleg a meglévő vagyont is el kell vonni. Ehhez a területfejlesztésről és a területrendezésről, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényeket kell módosítani. Volt erre már példa: az egészségügyi és oktatási intézményeket két „állami átvételről” rendelkező törvénnyel csavarták ki az önkormányzatok kezéből.
A kétharmados többség jogtechnikailag lehetőséget ad a közvetlen főpolgármester választás eltörlésére is. Az önkormányzati rendszer radikális átalakításának az lehet az egyetlen érdemi gátja, ha az EU finanszírozási struktúrájában önálló pályázóként megjelenhetnek a helyi önkormányzatok is. Ebben az esetben a kormánynak nem lesz érdeke, hogy helyi „báb” intézményeket tartson fenn, mert ezek nem részesedhetnének „önkormányzatként” az EU-s forrásokból, így Magyarország uniós pénzektől eshetne el.
