Bár Emmanuel Macron a közvélemény-kutatások szerint biztosan, 10-12 százalékkal vezet az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt szélsőjobboldali kihívójával, Marine Le Pennel szemben, az államfő csapata attól tart, hogy nem sikerül kellőképpen mobilizálni Macron támogatóit. Valami hasonló történt 1981-ben, amikor a nagy reformer Valéry Giscard d’Estaing favoritként készült a tévévitára a szocialista Francois Mitterrand ellen, mégis vesztett. A választók elkényelmesedése miatti félelem állhat amögött, hogy a Macrons és Le Pen közti egyetlen, szerda este megrendezett televíziós vitán a hivatalban lévő elnök új arcát mutatta a mostani választási kampány során: támadólag lépett fel. A populista politikus számára viszont ez jelentette az utolsó esélyt arra, hogy ledolgozza a közvélemény-kutatók szerinti hátrányát a voksolásig. Fogalmazhatunk úgy is, Le Pen csak nyerhetett a vitával, mert 2017-es viadaluk alkalmával teljes kudarc volt a szereplése, maga is elismerte, nem tudott kellőképpen koncentrálni, állítólag migrén gyötörte.
Macron folyamatosan arra próbált rámutatni, hogy Marine Le Pen alkalmatlan az elnökségre, bár ma már azt állítja, nem akar kilépni az Európai Unióból, továbbra is a Frexit a célja, s túl közel állt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hangoztatta Macron.
Ne keverjen össze mindent. A programjának nincs se füle, se farka
– hangoztatta az elnök, aki azt is ellenfele fejéhez vágta, hogy „klímaszkeptikus”. „Amikor ön Putyinhoz fordul, a bankárával beszél”, említette meg Macron, utalva arra, hogy Le Pen öt évvel ezelőtt egy orosz banktól kapott hitelt, amit mindmáig törlesztenie kell pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek (RN).
A nagyon kemény megjegyzések sokakat meglepetésként érték. Macron előnye a felmérések szerint elég kényelmesnek tűnt ahhoz, hogy az elnök ne kockáztasson a vitában. Sokan úgy vélték, biztonsági játékra törekszik, hogy kihúzza már a voksolás napjáig, de ez a támadó stratégia azt is jelezte: az elnök tanácsadói nagyon ingatagnak gondolják a tíz százalékos előnyt.
Persze Marine Le Pent sem kellett félteni, már ami a keménységet illeti. „Ön a rendőrséget küldi majd azokra, akik fejkendőt viselnek?” – kérdezte egy ízben Macron arra utalva, hogy Marine Le Pen a női fejkendő betiltását szorgalmazza a szabad téren. Mire Le Pen: „Ön pedig azokra küldte, akik nem oltatták be magukat”. Marine Le Pen kampányában eddig is előtérben volt a vásárlóerő kérdése, az, hogy mennyivel nehezebb megélniük a bérükből az embereknek, s nem volt ez másként a vitában sem. Azt próbálta sulykolni, hogy Macron szociális intézkedései hatástalanok voltak. „Vissza akarom adni a franciák pénzét” – jelentette ki hangzatosan a szélsőjobboldali politikus. Sokat beszélt az adócsökkentésről, állítása szerint visszavenné az energiára és az alapvető szükségleti cikkekre kivetett áfát. Macron ezzel szemben megvédte eddigi döntéseit, mint mondta, az energiaárak gyors emelkedésének ellensúlyozásaként már eddig 25 milliárdot fordítottak arra, hogy ne emelkedjen jelentősen a rezsi, megemlítette továbbá, hogy bevezették az energiautalványt.
Az egyik leglátványosabb, és a közép-európai néző számára legérdekesebb vita az orosz kérdésről és az ukrajnai helyzetről zajlott. Marine Le Pen kiállt a „szabad Ukrajna” és az Oroszország elleni szankciók mellett, de nem támogatja az orosz gáz- és kőolajimportot érintő büntetőintézkedéseket. Macron viszont megjegyezte, hogy ezzel szemben Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés képviselői az Európai Parlamentben nem szavazták meg az Európai Unió Ukrajnának szánt támogatásáról szóló javaslatot. „Ön volt, azt hiszem, az első európai politikus, aki már 2014-ben elismerte a Krím annexióját” – tette hozzá faarccal a hivatalban lévő köztársasági elnök, majd így folytatta:
Miért tette ezt? Ez az országunk számára rossz hír, mert azt jelzi, hogy Ön az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin elnöktől függ.
Ekkor hangzott el a már említett „bankáros” megjegyzés is, amit Le Pen így kommentált: „Egy orosz banktól vettem fel kölcsönt, mert egyetlen francia pénzintézet sem volt hajlandó hitelezni, most pedig orrba-szájba fizetjük vissza azt”. Utalt Macron azon korábbi, nem valóra váltott ígéretére, miszerint létrehozza a „demokrácia bankját” a politikai pártok finanszírozására. (Itt jegyezzük meg, hogy Le Pen mostani kampányához magyar banktól kapott pénzt.)
Itt a bizonyíték, Mészáros Lőrinc bankjától kapott 10,6 millió eurós hitelt a francia szélsőjobboldali Marine Le PenA két jelölt gyökeresen ellentétes álláspontot képvisel az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, Macron egy "erősebb, integráltabb Európát", Marine Le Pen pedig az EU „mélyreható” reformját szorgalmazta, hogy „létrehozzák a nemzetek európai szövetségét”. Macron ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Európa társtulajdon, nem dönthetünk egyedül a homlokzat kifestéséről”.
A tévévitát felmérések szerint Macron nyerte, a megkérdezettek 55-59 százaléka látta jobbnak, Marine Le Pent viszont 39-44 százalék. Ez nagyjából megfelel a vita előtti közvélemény-kutatási adatoknak, vagyis az egyes jelöltek támogatói saját favoritjukat láthatták jobbnak. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a tévévita nem befolyásolta jelentősen az elnökválasztási esélyeket, de a bizonytalanokat talán jobban meggyőzte Macron.
Stratégiát vált Macron, a programok közti különbségek dönthetik el a voksolást