Az Orbán-kormány hamarosan dönt a következő hetekben lejáró, különböző árstopok sorsáról, de úgy vélik, az intézkedések alapvetően beváltak – közölte a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter szerint a most 8,6 százalékos átlagos áremelkedési ütem ezek nélkül 13 százalékra rúgna. Ebből a rezsicsökkentés 2, az üzemanyag-árstop másfél, az élelmiszer-árstop pedig egy százalékponttal veszi ki a részét. Már elkészültek az árstop ágazati hatástanulmányai, amelyeket a kormány döntései során figyelembe vesz – állította a tárcavezető. A jelen állás szerint május elején lejáró élelmiszer-árstop jövőjéről legkésőbb a jövő héten döntenek. A tavaly november 15-e óta hatályos, február 15-ével újabb negyed évvel meghosszabbított, 480 forintos üzemanyagár-korlát május 15-én járna le. A 2014 óta érvényes közmű-rezsicsökkentésnek nincs időbeli hatálya.
Az üzemanyag-árstop jelenlegi formájában nem fenntartható – vélték a kis és nagy benzinkutakat üzemeltetők képviselői.
A kiskereskedőket – úgy a Molt, OMV-t és Shellt, mint a hazai töltőállomások mintegy felét kitevő, körülbelül ezer „márkátlan”, vagy „fehér” kutat – az ársapka az elmúlt fél év alatt egyértelműen veszteséges működésre kényszerítette. Ez pedig hosszú távon nem fenntartható – szögezte le megkeresésünkre Grád Ottó, a nagy iparági láncokat összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Bár a nagy hazai láncokat csőd nem fenyegeti, a most elszenvedett veszteségeket az árstop esetleges feloldása után akár évekig kell majd ledolgozniuk – tette hozzá. (A „márkás” láncok egyébként valóban nem részesülhetnek a „kis kutak” számára az elmúlt hetekben megítélt kormányzati támogatásokból, eredendően magasabb fenntartási költségeik és így áraik miatt a 480-as korlát jóval nagyobb érvágás a számukra, illetve az intézkedés nyomán a kis kutak fogyasztóinak nagy része immár szintén inkább a könnyebben elérhető „nagy” egységekhez fordul be, még tovább növelve azok terhelését és veszteségeit.) Grád Ottó az eddigi szabályozások hiányosságaira is felhívta a figyelmet. Ezek közé tartozik a 480 forintos tankolásra jogosult és attól eltiltott vevők megkülönböztetésének módja, amire a töltőállomások személyzete nem alkalmas. Így a főtitkár „nem zárta ki”, hogy – az üzemeltetőket fenyegető, tetemes bírságok ellenére – történhetett az elmúlt hetekben jogosulatlan tankolás. Részletes javaslataikat szívesen megosztanák a kormánnyal, amire eddig nem kaptak felkérést.
A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) a napokban három javaslat-változattal élt az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium felé – közölte lapunkkal Egri Gábor, az év elején a mintegy ezer hazai „kis” kút érdekképviseletére alakult szervezet elnöke. Elsősorban azt kérnék, hogy az árstop feloldása, az árak piaci szintre emelése mellett a kormány jelöljön ki olyan kedvezményezett társadalmi csoportokat, amelyek számára utólag visszatérítik a piaci és hatósági ár különbségét. Ezek lehetnek akár a magyar magánszemélyek, akár rászorulók, nagycsaládosok, vagy például mezőgazdasági cégek. A jogosultak a piaci áron kifizetett üzemanyag blokkja-számlája ellenében válnának jogosulttá az utólagosan megtérített állami támogatásra. (Más értelmezések szerint egy ilyen rendszerben a kis- és nagykereskedelemnek a piaci és a hatósági ár közötti különbségéből adódó eddigi költségeit is az állam vállalná át.) Szerinte ennek forrásául szolgálhat a piaci árakból képződő többlet-áfabevétel. A megoldással ki lehetne szűrni a külföldi „benzinturisták” – az ellátást ma is nehezítő – vásárlásait is.
Alternatív megoldásként a piaci ár meghatározott arányában egy, a kutasok megélhetését biztosító árrést javasolnak. Harmadsorban pedig – ha a kormány május 15-től alapvetően nem kíván eddigi gyakorlatától eltérni – emelkedő szállítási és rezsiköltségeikre hivatkozva a kis kutak számára a tavalyi, március-májusi forgalmuk 80 százaléka után biztosított, literenként 20 forintos támogatás emelését javasolják. Csak az, hogy a Mol, korábbi szerződéseitől eltérően, a finomító és a kút közötti szállítás költségét a velük újonnan szerződő kis kutakra terheli, literenként átlag 10 forint többletköltség. (Márciusban azért fordultak tömeges szerződési igénnyel a kis kutak a Molhoz, mert miután a kormány a nagykereskedelmi üzemanyagárat is 480 forintban maximálta, a magyar olajcégen kívüli, addig a piac 30 százalékát ellátó nagykereskedők megszüntették partnereik ellátását.) Az így megmaradó, literenként 10 forintos „árrést” az elnök lélegeztetőgéphez hasonlította. Az árstop előtti „békeidőkben” ugyanis az ágazat átlagos árrése literenként mintegy 40 forintot, az ebből megmaradó „profit” pedig az ár körülbelül egy százalékát tette ki.
1300 milliárdot igényel a rezsicsökkentés fenntartása
A jelenlegi piaci árakkal számolva helyesnek nevezte Gulyás Gergely az RTL Híradó kérdésére a GKI Gazdaságkutató abbéli becslését, miszerint a közműrezsi fenntartása idén 1300 milliárdos terhet róhat az államkasszára. Ha erről döntés születik, a pénzügyi hátteret is nyilvánosságra hozzák, aminek a feltételei megteremthetők – tette hozzá. (A költségvetési többletteher leginkább abból adódik, hogy az MVM immáron a 2014-ben beállított lakossági gázár többszörösét fizeti az oroszoknak a nyersanyagért, az állami cég működőképessége pedig csak az így keletkező hiány költségvetési kipótlásával tartható fenn.) Szakértő szerint a rezsicsökkentés fenntartása oly mértékben felborította az egyensúlyt, hogy az is jóval igazságosabb lenne, ha a kormány, a rezsi piaci szintre emelése mellett az 1300 milliárdot 130-130 ezer forintjával rezsitámogatásként kiosztaná az emberek között. Így ugyanis a támogatás nem függne a fogyasztás mértékétől, míg a rezsicsökkentés jelenleg a nagyobb – jellemzően módosabb – fogyasztóknak arányosan több támogatást biztosít. Bár Orbán Viktor két héttel ezelőtti, nemzetközi sajtótájékoztatóján látszólag kiállt a 2014 óta hatályos közmű-rezsicsökkentés mellett, annak fenntartását három olyan uniós döntés meghozatalához kötötte, amelyekre szakértők csekély esélyt látnak. Ezek: az ETS nevű légszennyezésikvóta-tőzsde és az üzemanyagok kötelező bioarányának felfüggesztése, valamint a piaci gázáremelkedés tőzsdei áramárra gyakorolt hatásának tompítása. Ehhez képest szakértők az – elmúlt évtizedek során a uniós légszennyezés-csökkentés egyik alapvető eszközévé vált - ETS felfüggesztésére semmi esélyt nem látnak, míg a másik két elképzelésről Brüsszelben „beszélgetések zajlanak”. A kapcsolódó fejleményeket firtató kérdésre a kancelláriaminiszter kitérő választ adott.
A március eleji, szintén a 480 forintos nagykereskedelmi ársapka bevezetésére visszavezethető országos üzemanyag-kiszállítási gondok mára jórészt rendeződni látszanak – szögezte le Egri Gábor. Ugyanakkor a kis kutak a kialakult helyzetben változatlanul a tönk szélén állnak. Kitartanak abbéli véleményük mellett, hogy a tavaly november óta érvényes, 480 forintos kiskereskedelmi árplafon egységeiket veszteséges működésre kényszeríti, amit egy 1990-es, máig érvényes törvény tilt. A megszűnő kutak számát nem kívánta megbecsülni, de eddig mintegy tucatról hallott. Megjegyezte: bár a Mol ideiglenesen átvehetné a megszűnő kutakat, ilyen továbbműködtetésről nem hallott. Ha a kormány május 15-ével, a részletszabályok javítása nélkül, újra negyed évvel meghosszabbítja a 480 forintos árkorlát-rendeletet, az elnök szerint ez a szám bizonyosan tovább nő. Egri Gábor hozzátette: a kormány az árkorlát május 15-i lejárta kapcsán az FBSZ-szel eddig még nem egyeztetett.
Szakadék a piaci és a hatósági ár között
Az üzemanyag-piaci feszültségekre jellemző, hogy a Holtankoljak.hu szerint péntektől 588 forint lenne a benzin és 674 forint a gázolaj átlagos piaci kútára. Ha tehát ma feloldanák az árstopot, a benzin literje több mint száz, a gázolajé pedig közel kétszáz forinttal lenne drágább.
