Nagykanizsa;Tungsram;leépítés;munkanélküliség;

2022-04-23 07:15:00

„Az egész életüket itt töltötték, azt hitték, innen mehetnek nyugdíjba, csoda, hogy teljes a letargia?”

Nagy leépítésektől tartanak a szakszervezetek a Tungsram nagykanizsai üzemében. A cég egyelőre nem kommentál, jövő hétre ígér tájékoztatást.

– Negyvenkét éve vagyok a gyárban, még tanulóként kezdtem. Hozzám hasonlóan rengetegen az egész életüket itt töltötték, azt hitték, innen mehetnek nyugdíjba, csoda, hogy teljes a letargia? – fakadt ki Kupó Csaba, a Tungsram nagykanizsai gyárának dolgozója, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének elnöke. – Nagyon magas a korfa a cégnél, sok az 50 év feletti, el lehet képzelni, mennyi esélyük lesz munkát találni, ha felmondanak nekik.

Márpedig Kupó Csaba azt állítja, biztosak abban, hogy lesznek leépítések, információik szerint százas nagyságrendről van szó. Ugyanettől tart Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke is:

 Annyi biztosnak tűnik, nem egységes arányban lesznek leépítések a különböző gyáregységekben, jelenleg úgy tűnik, a legnagyobb mértékben Nagykanizsát érintik az elbocsátások.

A Tungsram – mint arról korábban beszámoltunk – a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva részleges gyárleállásokat jelentett be a hónap elején, s április 11-től kényszerszabadságra küldte a gyár öt telephelyének – Kisvárda, Hajdúböszörmény, Budapest, Zalaegerszeg, Nagykanizsa – dolgozóit. Négy helyen napokkal ezelőtt újraindult a termelés, utoljára a nagykanizsai gyárba térhettek vissza az emberek a kényszerpihenőről. Azt viszont még nem tudni, hogy tervezhetnek-e hosszú távra, s ha igen, akkor hányan.

Megkerestük a Tungsramot, elsősorban a nagykanizsai helyzetre voltunk kíváncsiak, ám csak annyit feleltek, hogy kérdéseinkre majd a jövő héten tudnak válaszolni.

A kanizsai üzem valójában több nagyobb egységből, többek között üveggyári-, led- és izzógyári részlegből áll. Összesen több mint ezren dolgoznak a gyárban, a legtöbben épp a leginkább veszélyeztetettnek számító ágazatban, a hagyományos izzók részlegén.

– Az üveggyár már leállt, ott több mint százan dolgoztak, s ez komoly hatással lehet az izzógyári részlegre is – fogalmazott Sallai Gábor. Az érdekvédő arra utalt: kedden elzárták a gázcsapokat a cég 1973 óta működő üveggyárában. Több dolgozó mécsesekkel vett részt az eseményen, mintha temetésre mentek volna:

Az üveggyári részlegen valamivel több mint 100 ember dolgozott, a szakszervezet szerint őket egyelőre más gyáregységekben, a kanizsai izzógyárban, valamint Zalaegerszegen próbálják meg foglalkoztatni, bár az érdekképviselet szerint ez csak időnyerésnek tűnik. A kanizsai üveggyári leállítása bizonyosan hatással lesz az izzógyárra is, megpecsételheti a hagyományos lámpa- és autólámpa-gyártást, nem véletlen, hogy az összesen 3000 munkavállalót foglalkoztató Tungsram több, mint ezer kanizsai dolgozója igencsak borúsan látja a jövőjét. Az említett két szekcióban ugyanis nagyjából hétszázan dolgoznak.

– Nemcsak kanizsaiak, de a környező falvakból is sokan – jegyezte meg Kupó Csaba, aki szerint a városban nincs annyi munkahely, amely fel tudna szívni több száz embert. A választások előtt Cseresnyés Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője bejelentette ugyan, hogy a városba települ egy vasúti vagonokat gyártó cég, mely 1300 új munkahelyet hoz, de legjobb esetben is csak évek múltán.

A történtek miatt a Tungsramnál több dolgozó is arról beszélt: a cégvezetés februárban felmondta a kollektív szerződés három, éppen a csoportos végkielégítéssel kapcsolatos pontját. – Az egyik, amit megváltoztattak, hogy nem az eredeti megállapodás szerint, hanem csak a Munka Törvénykönyve alapján járjon a végkielégítés – mondta Kupó Csaba, ami szerinte komoly érvágás, hiszen

Az, hogy sokak egzisztenciája vált kétségessé, annyiban meglepő: nem volt olyan régen, amikor a cég komoly tervekkel kezdett új életet régi nevén. 2018-ban az amerikai General Electrictől (GE) kivásárolták tulajdonosai, s ismét felvették a Tungsram nevet. Az optimizmust erősítette, hogy az eredendően 1896-ban Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven alapított cég 2019-ben stratégiai partnerszerződést írt alá a magyar állammal. A GE egyik felsővezetőjéből lett Tungsram elnök-vezérigazgató, Jörg Bauer akkor úgy nyilatkozott, hogy az elődhöz hasonlóan a hazai és nemzetközi piacon is vezető szerepre törekszenek, s a kormánnyal, valamint „a nemzetközi és hazai üzletfeleinkkel, kkv-partnereinkkel, a felsőoktatás szereplőivel, önkormányzatokkal mi lehetünk az ország jövője”.

Ehhez képest gyárleállítások és kényszerszabadságolások idején Jörg Bauer már arról beszélt: azonnali kormányzati segítségre szorul a cégcsoport, melyet a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állított, s a remélt fejlesztések helyett folyamatosan a túlélésért küzd. Az alapanyag-áremelkedések miatt nem tudnak versenyezni az olcsó, kínai importtal, 2020-ban és 2021-ben is veszteséggel zártak, s a túlélési lehetőséget csak a kormányzati segítségben látnak.

A cég segélykiáltása miatt megkerestük a kabinetet. „A kormány számára valamennyi vállalkozás fontos, amely otthonának tekinti hazánkat, ezért vizsgálja, hogyan tud segítséget nyújtani a Tungsram számára annak érdekében, hogy a cég működése továbbra is biztosított legyen” – írta a konkrétumokat nélkülöző válaszában az Innovációs és Technológiai Minisztérium.