Nem azért írtam meg a vihart kavaró posztot, mert „szembe jött velem a valóság”, pontosan ismerem a valós helyzetet - írta hétfő este, a Mandineren megjelent cikkében a Nemzeti Múzeum főigazgatója.
L. Simon László azt követően nyilvánult meg, hogy mint lapunk is beszámolt róla - pár napja egy felháborodott Facebook-posztban panaszkodott arról, hogy beteg édesanyját nem fogadja a háziorvos.
„Nem értem, hogy jutottunk idáig” - L. Simon Lászlóval szembe jött a magyar egészségügy valóságaEnnek kapcsán közölte, édesanyjával csak az elmúlt hónapban kétszer járta meg a fehérvári kórház sürgősségi részlegét. Türelmesek voltak, mert látták az orvosok és az ápolók emberfeletti munkáját. Szinte sose jár magánorvoshoz, ugyanakkor a távgyógyítás általánossá válását viszont egy jó ideje komoly értetlenkedéssel és elégedetlenséggel figyeli. Ez párosult az édesanyja iránt érzett aggodalmával, illetve a tehetetlenség érzésével, ugyanis épp Los Angelesben tartózkodott a családjával együtt. Ám azt is megtapasztalta, hogy voltak, akik a pandémia ellenére is hagyományosan rendeltek, például fonendoszkóppal és nem telefonon keresztül hallgatták meg a beteg tüdejét. Majd ezt követően alaposan megkritizálta azokat, akik véleményt merészeltek mondani bejegyzésével kapcsolatban.
„A Facebookon közzétett írásom megjelenése utáni napokban mint a csahos kutyák, úgy ugrottak rám a kiváló baloldali »újságírók«, és a választáson levitézlett baloldali politikusok. Bár a valóság velük jött szembe április 3-án, ezt hamar elfelejtették: értelmes vita helyett éppen azzal a reflex-szel rontottak rám, mint amik a csúfos választási kudarcukhoz vezettek. Ezek az »újságírók« jól felhergelték a közönségüket is, nagyjából ezt a narratívát tálalva fel nekik: »a gazdag NER potentált (sic!), aki ráadásul a MI pénzünkből lett gazdag, miközben éppen Amerikában hetyeg, sajnálja az édesanyjára a magánorvosi ellátást, és bántja a szegény körzeti orvost, mert az betartja az egészségügyi kormányzat protokollját«.”
L. Simon László úgy látja, brutális gyűlöletcunamit hozott a felszínre a cikkáradat, ezért döntött úgy, leveszi a posztot, s nem azért, mert felülről rászóltak. Ebben az értelemben valóban szembe jött velem a valóság: nem gondoltam volna, hogy ennyi irigység, harag és gyűlölet van az emberek egy részében. Ha a baloldali újságírók erre értették azt, hogy szembesültem végre a választók véleményével, akkor tényleg komoly a baj. A gyűlölet, a beszólás, a fenyegetés nem vélemény - magyarázta. Azt azonban sajnálja, hogy édesanyja orvosát név szerint is megemlítette, s bár továbbra sem ért egyet a gyakorlatával, ennek ellenére kezelnie kellett volna pillanatnyi indulatát. Emiatt megkövette őt.
„A választási kudarc feldolgozása nyilván nehéz feladat a baloldalon, s láthatólag egyesek azt is elfelejtették, hogy a kampány véget ért. Szerintük én is és a vidéki kormánypárti politikusok is buborékban élünk. Valójában ők nem ismerik a vidéki emberek valós helyzetét és gondolkodását. S amíg ez a baloldali-liberális értelmiségi buborék nem durran ki (...), amíg továbbra is fellengzősen tolvajoznak, igazságot osztanak, esélyük sem lesz arra, hogy megértsék, mi történt április harmadikán a szavazófülkékben” - zárul L.Simon László írása.
