Tizenhat hónapon át tartott huzavona után, az Európai Bizottság (EB) elszánta magát a cselekvésre, és elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. A biztosi kollégium szerdai ülésén rábólintott a hivatalos levélre, amelyet a délutáni órákban Johannes Hahn költségvetési biztos fog elküldeni a budapesti kormánynak. Ezzel kezdetét veszi egy legalább öt, legfeljebb kilenc hónapig tartó folyamat, amelynek a végén a brüsszeli döntéshozók közösségi források megvonásával sújthatják Magyarországot, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy a jogállamisági normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei.
A döntés egyaránt vonatkozhat az EU büdzséjéből és helyreállítási alapjából származó pénzekre, amelyeket 2021. januárja óta odaígértek vagy folyósítottak az országnak. Mint magasrangú EU tisztviselők újságíróknak kifejtették, a rendelet hatálya alá tartoznak a közösség 2014-2020 közötti költségvetéséből jelenleg is százmilliós nagyságrendben érkező támogatások. A pénzügyi szankcióra az EB tesz javaslatot, amit a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak kell jóváhagynia tagjainak minősített többségével. Brüsszelben azonban hangsúlyozzák, hogy a cél
a megegyezés, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, és nem az uniós források zárolása vagy befagyasztása.
A név nélkül nyilatkozó források szerint az eljárás mostani szakaszában a párbeszédé a főszerep, az Európai Bizottság olyan adminisztratív intézkedéseket vár a kormánytól, amely megszünteti az uniós források felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű problémákat, és szükségtelenné teszi pénzügyi szankciók kiszabását. A brüsszeli testület emiatt nem is kíván spekulálni arról, mekkora pénzösszeget érinthet egy majdani döntés, de az illetékesek világossá tették, hogy annak nagysága attól függhet, milyen mértékben sérülnek a közösség költségvetési érdekei.
Az írásbeli értesítésben az EB elsősorban a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban fogalmaz meg súlyos aggályokat. Véleménye szerint
az uniós pénzeket kezelő és a közbeszerzéseket végrehajtó magyarországi hatóságok nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan végzik a tevékenységüket, komoly hiányosságok jellemzik a pénzügyi ellenőrzést és az auditot.
A magyar kormány a sorozatos brüsszeli ajánlások és követelések, valamint az elmúlt években kiszabott rekordösszegű pénzügyi korrekciók ellenére sem hozta összehangba a rendszert az uniós elvárásokkal, és nem állította fel a korrupcióellenes harcot segítő intézményi struktúrákat sem. Mindezt súlyosbítja, hogy korlátozott a nyomozó és vádhatóságok függetlensége - fejtették ki EU tisztviselők arról, milyen indokok alapján döntött az EB az eljárás megindításáról. Az írásbeli értesítés tartalmáról nem árultak el további részleteket, de annyi kiderült, hogy
az Európai Bizottság a mezőgazdasági földek eladásával kapcsolatban is súlyos és szisztematikus visszaéléseket feltételez.
A magyar kormánynak két hónapja van a válaszadásra, és ha a reagálása nem elégíti ki a döntéshozókat, az eljárás a következő szakaszába lép.
A teljes nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet" 2021. január 1-je óta van hatályban. A jogszabály értelmében azok a jogállami normaszegések, amelyek “kellően közvetlenül” sértik az uniós költségvetési érdekeket, pénzmegvonással sújthatók. Ezek közé tartozik például,
ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a csalások és a korrupció leleplezésére és büntetésére.
A jogállami rendelet csak azokra a normaszegésekre vonatkozik, amelyek az EU pénzügyi támogatásainak a felhasználásával kapcsolatosak, a független média vagy a civilek elleni kormányzati támadások nem tartoznak ezek közé.
