Nem elfogadható az a kormányzati érvelés, hogy az emelkedő munkabaleseti számok mögött csak a foglalkoztatottság növekedése és a feldolgozóipar bővülése áll. Ez a sommás megállapítás elfedi, hogy ma már csak „egy főosztálynyi íróasztal őrködik mintegy négymillió dolgozó biztonságáért”, s hogy a munkáltatók egy jelentős része semmibe veszi a dolgozók biztonságát garantáló szabályokat.
A vállalkozások többsége nyugodt lehet, hogy a szabálysértések nem derülnek ki, mert 30-40 évet kell várni egy ellenőrzésre, olyan kevés a munkavédelmi ellenőr Magyarországon – fogalmaz a munkabalesetekben elhunytak csütörtöki emléknapja alkalmából kiadott közleményében a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ). Az érdekvédők szerint a statisztikai adatok hamisak, mert az esetek többségében baleset után nem születik jegyzőkönyv, nem történik semmi. Ha látványos a sérülés, a munkáltató szabadságra küldi a károsultat, hogy még a táppénzt se kelljen kifizetnie.
Mint arról nemrég beszámoltunk: az innovációs tárca munkavédelmi irányítási főosztálynak adatai alapján a tavalyi év az elmúlt hat esztendő legtragikusabb munkahelyi baleseti statisztikáját hozta, hiszen 2015 óta nem vesztették annyian életüket munkavégzés közben, mint 2021-ben. A 84 elhunyt dolgozó csaknem harmadával több halálos áldozatot jelent 2020-hoz képest, és ugyanennyivel nőtt meg a súlyos csonkulásos balesetet szenvedők száma is, ami 30 embert érintett. A halálos balesetek harmada az építőiparban történt: tavaly 28 munkás halt meg az építkezéseken.
A VDSZ szerint be kell építeni a munkavédelmi ismereteket az iskolai alaptantervekbe, el kell indítani a munkavédelmi szakemberek továbbképzését, és ismét biztosítani kell a szakszervezetek munkavédelmi ellenőrzési jogát.
