A kutatók már régóta figyelmeztetnek rá, hogy a globalizált világban teljesen új, állatról emberre “átugró” fertőző betegségek jelenhetnek meg és okozhatnak világjárványt – a napjainkban is tartó Covid-krízis sajnálatos igazolást adott félelmeiknek. Sokan úgy gondolják, hogy valami nagyon szerencsétlen véletlenre van szükség egy, a koronavírushoz hasonló új, emberi kórokozó felbukkanásához, és a világjárvány leküzdésével újra visszatér a világ a normális kerékvágásba.
A Daniel R. Brooks által lefektetett elmélet, a Stockholm Paradigma azonban evolúciós alapokon bemutatja, hogy a globalizáció, a klímaváltozás, a népességnövekedés és a természetpusztítás olyan hatalmas, még “lakatlan” ökológiai teret nyit a parazitáknak (lényegében 8 milliárd ember testében), hogy leginkább csak az a kérdés, honnan érkezik a következő támadó. A Torontói Egyetem professzor emeritusa szerda este, az MTA-ban tartott előadásán a kockázatok felmérése mellett arra is kitért, mit kellene tennünk, hogy a ma jellemző “tűzoltás” helyett valóban egy lépéssel a következő világjárvány előtt járjunk. Ezt a célt szolgálja a magyar kutatók részvételével kialakított DAMA (Document, Assess, Monitor, Act – Dokumentálás, Értékelés, Monitorozás, Akcióterv) protokoll, mely nemzetközi összefogással próbálja kiszűrni azokat a parazitákat, kórokozókat, amelyek valóban egy ugrásra vannak attól, hogy újabb pandémiát okozzanak. A professzor gondolatainak pontos értelmezésében Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa segített.
A legtöbb ember számára fertőző betegségek, illetve okozóik csak az olyan gyakran emlegetett vírusokat jelentik, mint az Ebola, a Zika, a HIV, vagy a SARS. De nem csak ilyen elhíresült vírusok okozhatnak gondot számunkra, hanem kórokozó baktériumok, egysejtűek, gombák, férgek is, még ha nem is ütik meg azt a mértéket, hogy szalagcímekben szerepeljenek, de hatásuk összeadódva jelentős. Fertőznek, az igaz, de hogy őket gonosznak, ellenségeknek tekintjük, az csak emberi megközelítés. A bioszféra természetes részei ezek, de ha új földrajzi helyre kerülnek, akkor azokban a fajokban - amelyekbe előbb-utóbb törvényszerűen átkerülnek - megbetegedéseket okozhatnak, mert az új gazdában másfajta hatásokat váltanak ki. A korábbi elmélet szerint a kórokozók gazdaszervezetükhöz specializálódnak, ezért ritka, hogy egy másik fajba átkerülve megbetegedést tudnak előidézni, ehhez genetikailag módosulniuk kell.
A Stockholm-paradigma - amit Brooks a svéd fővárosban dolgozott ki társaival - ezzel szemben azt mondja, hogy gyakori eset, hogy kórokozók új gazdában bukkannak fel, és nem szükséges a genetikai változás az új gazdában való megtelepedéshez. A jelenlegi koronavírus járvány természetes eredete is összhangban áll az elmélettel, a variánsok ugyanis már az új gazdákban keletkeznek. A SARS-vírussal kapcsolatban már a 2000-es évek elején figyelmeztettek a kutatók a koronavírusok fertőzésveszélyére, akkor le is zártak az élőállat piacokat Kínában, leállították a vadállatok tenyésztését, de mivel ezután nem volt semmi gond, újra folytatták működésüket egy-két év múlva. 2019-ben meg is jelent az utód, a SARS-CoV-2.
Ha egy adott vírus mondjuk éppen csak denevérekben fordul elő, az azért van, mert nem találkozik más gazdával. Ha lehetősége van átkerülni, megpróbál ott is túlélni, és ha már sikerült, akkor az új gazdában már kialakulhatnak a genetikai változások. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy hol és mikor fog a megbetegedés megtörténni, de a lehetőség adott, ami elég pontosan megjósolható, mert nem a véletlenszerű mutáció az ok, hanem olyan emberi tevékenységek, mint az utazás, az áruszállítás, az erdőirtások, vadkereskedelem. Ezeken kívül a klímaváltozásnak direkt hatásai vannak. Az egyik, hogy az élőlény-populációk változtatják helyüket, gondoljunk csak a szúnyogokra, kullancsokra, amelyek viszik magukkal a kórokozókat. A DAMA-protokoll épp arról szól, hogy a körülöttünk élő kórokozók dokumentálásával és kockázatelemzésével meg lehet mondani, hogy mely kórokozókat kell folyamatosan monitorozni, valamint, hogy milyen megelőző intézkedéseket lehet tenni a felbukkanásuk, terjedésük elkerülésére. A fertőzések, járványok iszonyú költségekkel járnak, amelyek folyamatosan növekednek. Még mindig olcsóbb a megelőzésre fordítani jelentős mennyiségű pénzt, mint a hatások utólagos kezelésére. Bonyolult feladat, de a Brooks által leírt határterületeken mindenképp szükséges volna figyelni a hordozókat és terjesztőiket: városok szélén, mezőgazdasági és természetes területek találkozásánál.
Daniel R. Brooks
Gyakori eset, hogy kórokozók új gazdában bukkannak fel, és nem szükséges a genetikai változás az új gazdában való megtelepedéshez
Egy járvány megjelenésének fázisai
A kórokozó egy hordozófajból átfertőz egy addig érintetlen másik fajra, és az újonnan megfertőzött fajban tüneteket okoz. Minden járványra és megbetegedésre igaz, hogy a kiindulását az okozta, hogy az érintett gazdafaj (ember vagy háziállat) kapcsolatba került egy vadon élő hordozó populációval, amelyről a kórokozó képes volt átfertőzni az új gazdára. A jelenlegi COVID–19-járvány esetében számos adat utal egy denevérek közé tartozó hordozófajra, amelyről élelmiszerként történő felhasználás útján kerülhetett kapcsolatba emberekkel, a vírus pedig ezen a kapcsolaton keresztül fertőzött át.
