Legutóbb 2020 elején mért olyan alacsony munkanélküliséget a KSH, mint az idén márciusban. Adataik szerint a tavasz első hónapjában 4 millió 697 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalékra mérséklődött, ami 176 ezer munkanélkülit jelent. Igaz, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív – tehát a KSH mérésével ellentétben nem önbevalláson, hanem a munkaügyi hivatalokhoz történt tényleges bejelentkezésen alapuló – adatai alapján az álláskeresők száma ennél több, összesen 251 ezer fő volt márciusban. Éves összehasonlításban azonban ez is 17,2 százalékos csökkenést jelent. Április végén pedig már csak 241 800 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami további 9500 fős mérséklődés. Mind a szakképzetlen, mind a diplomás álláskeresők száma 4 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest, és a tartós munkanélküliek száma is 3 százalékkal tudott zsugorodni. Igaz, utóbbiak - azaz az egy éve vagy annál is régebb óta munkát keresők körébe tartozók - száma még így is 93 500 főre rúg.
Azt, hogy a munkaerőpiaci javulás nem csupán statisztikai folyamat, jól jelzi, hogy úgy mérséklődött 9200 fővel az állástalanok száma, hogy közben jóval nagyobb mértékben, 29 200 fővel nőtt a foglalkoztatotti létszám. Vagyis bővült az aktívak csoportja, és a munkaerőpiacra visszatérők nem a munkanélküliek táborát erősítették, hanem el is helyezkedtek – értékelte a friss KSH-adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte ezek arra engednek következtetni, hogy a hazai munkaerőpiac közel lehet a teljes foglalkoztatottsághoz, és a már most is jelentős munkaerőhiány még komolyabb fejtörést okoz majd a cégeknek, amint helyreállnak a termelési láncok és enyhülnek a kínálati korlátok.
A munkaadóknak ugyanakkor nemcsak a toborzás, hanem a dolgozók megtartása is egyre nagyobb problémát jelent. Már tavaly látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a cégek ismét erős versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. A fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, mégis kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik partnercégénél például a betanított pozíciók órabére 67 százalékkal nőtt 2018-2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ez idő alatt a fizikai munkások havibére 44 százalékkal emelkedett. Mégis rengeteg a betöltetlen munkahely, mert egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók. Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője szerint ebben a helyzetben a vállalatoknak, ahelyett, hogy minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes volna egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodniuk. Az anyagi előnyök mellett ugyanis sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál. Jellemzően kiemelt szempont a munkahely távolsága és a műszakrend. Egyre fontosabb a kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni, 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket – szállást, öltözőt, étkezőt – kell üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni, és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontosságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában.
A fizetésből sokaknak már hitelre sem telik
Hiába nőnek a fizetések, ha eközben az élet minden szegmense is egyre drágul, a lakáshitelkamatok emelkedése miatt pedig egyre többek számára válik elérhetetlenné a lakásvásárlás. A money.hu összegzése szerint a magyar alkalmazottak több, mint felének nem elegendő a fizetése arra, hogy egy manapság átlagosnak számító, 20 millió forintos lakáshitelt fel tudjon venni. A KSH februárban bruttó 378 ezer forintos mediánbért mért, ami nettó 250 ezer forintot jelent. Vagyis az alkalmazottak fele legfeljebb ennyit, vagy ennél is kevesebbet visz haza. Ez az összeg a jelenlegi hitelkondíciók és adósságfékszabályok mellett mindössze 16,2 millió forintos kölcsönre elég. Márpedig a jelenlegi ingatlanpiacon ma már ritkaságszámba mennek a 25 millió forint alatt elérhető ingatlanok is. Az ingatlan.com összegzése szerint az országban április közepén eladásra kínált 101 ezer lakás és ház 16 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, míg tavaly még 26 százalékos volt a részesedésük. Budapesten a 25 millió alatt elérhető ingatlanok aránya 9 százalékról 3 százalékra zsugorodott a kínálatban.
