Új irányítást kaphatnak a polgári titkosszolgálatok, Pintér Sándor belügyminisztertől az Alkotmányvédelmi Hivatalt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől pedig az Információs Hivatalt vehetik el. Azt nem tudni, hogy pontosan kiknek az irányítása alá kerülhetnek ezek a titkosszolgálatok, de az opciók között felmerült a Miniszterelnökség és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is - írja a hvg.hu.
Rogán Antal és Pintér Sándor között állítólag hónapok óta feszültség áll fenn, egyesek ennek tudják be, hogy a belügy alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat hónapokon át lehallgatta Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar letartóztatott elnökét, rajta keresztül pedig Völner Pál korábbi államtitkárt.
A hvg.hu információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalt és az Információs Hivatalt is érték bírálatok a kormányzaton belül, közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziója előtt az IH például azt jelezte, hogy nem lesz háború, igaz, nem voltak egyedül ezzel a tévedéssel. Az a tény, hogy Rogán Antal neve felmerült a titkosszolgálatoknál, nincs ínyére a Pintér Sándorhoz lojális belügyeseknek, a kormányzati kommunikációért felelős miniszterről azonban úgy hirlik, hogy korábban is közel került a nemzetbiztonsági területhez. Rogán tagja lett a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, sőt, a következő ciklusban akár az elnöke is lehet, emellett állandó meghívottja a Nemzetbiztonsági Operatív Törzsnek is. Amennyiben viszont Rogán Antal ráteszi a kezét a jelzett polgári szolgálatokra, úgy ezekre a szervekre a korábbinál nagyobb politikai nyomás nehezedhet. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nagyjából eddig is impotens volt, amit a Pegasus-botrány is bizonyít. Vagyis a szervezetek ideológiai áthangolása előtt gyakorlatilag nem lenne érdemi akadály. Elképzelhető az is, hogy a kormányzati propaganda által korábban már ellenségként kezelt civil szervezetek ezáltal titkosszolgálati nyomás alá kerülnének, ami ebben a formában egyértelműen az orosz modellt követné. Márpedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az országgyűlési választások utáni első kormányinfón arról is beszélt, indokolt, hogy „áttekintsék” az 1995-ös nemzetbiztonsági törvényt, mondván, hogy a törvény születése óta változtak, hogy éppen milyen nemzetbiztonsági kockázatok leselkednek az országra.
A hvg.hu szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy tervezi feloldani a Pintér és Rogán közötti konfliktust, hogy az egészségüggyel plusz egy területet adna a belügyminiszternek, a polgári titkosszolgálatok viszont a kabinetminiszter irányítása alá kerülhetnek. Ebben az esetben viszont a Pintér Sándor bizalmasának számító Bolcsik Zoltán vezette Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a szolgálatok közötti rivalizálás korszaka következne. Mindenesetre lényeges lesz, hogy milyen prioritásokat kapnak majd a polgári szolgálatok, ugyanis mivel ennek a területnek nagyobb a politikai mozgástere, valódi kontroll hiányában könnyen lehet, hogy ezeket a szervezeteket nem csak a külső „ellenségekre” állítja majd rá a vezetés.
Titkosszolgálati módszereket szívesen használnak politikai célokra Magyarországon is, 2021 júliusában derült ki, hogy az Orbán-kormány megvette az izraeli cég, az NSO kémszoftverét, a Pegasust, amellyel mintegy 300 embert hallgattak le. A kémprogram Magyarországi használatáról Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök egyik 2017-es találkozóján születhetett megállapodás.
