Brüsszelnek címezve: az Orbán-kormány arra számít, hogy a magyar gazdaság megrázkódtatás nélkül lendül túl a háború okozta válságon

Megszorítások, kiigazítás nélkül akarja a kabinet visszatéríteni a magyar gazdaságot a fenntartható növekedési pályára - legalábbis ezt derül ki a Brüsszelbe küldött jelentésből.

A kormány gazdaságpolitikájának célja a viszonylag dinamikus gazdasági növekedés megőrzése mellett az egyensúlyi mutatók „megerősítése” – írta a magyar kormány az Európai Bizottságnak hét végén benyújtott Konvergencia Programjában (KP). Azaz az Orbán-kabinet arra számít, hogy a magyar gazdaság megrázkódtatást elkerülve lendül túl a ukrajnai háború okozta gazdasági válságon és látszólag minden különösen intézkedés nélkül visszatér az egyensúlyi növekedési pályára.

Ezt olvasva nehéz értelmezni Matolcsy György "üzenetét", amit múlt kedden intézett a kormányhoz: az ország gazdaságának külső és belső egyensúlya felbomlott, ennek eredménye a magas államháztartási- és fizetési mérleghiány, valamint a száguldó infláció. A jegybankelnök szerint egy kétéves költségvetési konszolidációs programra van szüksége Magyarországnak, ennek kimunkálását jegybank meg is kezdte, amit a kormány rendelkezésre bocsátanak. A KP-ban kellett volna a kabinetnek ezt a két-négy éves költségvetési-gazdasági programot bemutatni, ám a beadott jelentés nem erről szól.

Optimista a a kormány az uniós pénzekkel kapcsolatban is: nem is számol annak lehetőségével, hogy az uniós támogatások ne érkezzenek meg az országba, pedig az Európai Bizottság épp a napokban indította meg a jogállamisági eljárást. A kormány szinte már a zsebében érzi a koronavírus helyreállítási alapból járó támogatást is (RRF), annak ellenére, hogy ezt a programját egy év huzavona ellenére sem fogadta még el a bizottság, és látva a jogállamisági eljárást, vélhetően nem is fogja még egy ideig.

A programban vázolt számok szerint idén a gazdasági növekedés eléri 4,3 százalékot, amely ugyan a tavalyi 7,1 százalékhoz képest visszaesés, de nem drámai mértékű. (Ráadásul a tavalyi 7,1 százalék jelentős része annak volt köszönhető, hogy 2020-ban több mint öt százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság.) Az idei infláció 8,9 százalékra várja a kormány, miközben már márciusban 8,5 százalék volt a tényleges infláció – vagyis arra számít, hogy nem indul be az az inflációs spirál, amitől az egész világon tartanak. 2023-ra 5,2 százalékos pénzromlást várnak, a 2024-2026 közötti időszakra pedig már beírták a három százalékot, amely a jegybank szerint már megfelel az árstabilitásnak.

Az egyensúly helyreállítás mellett a kormány kiemelt célja, hogy a családokat megvédje az áremelkedési folyamatoktól, ezt szolgálja a rezsicsökkentés politikája, az üzemanyagárak, valamint egyes élelmiszerek árának rögzítése, és a lakossági kamatstop is. Arra nem tér ki a dokumentum, hogy ez ellentmond az elsődleges - egyensúlyi - célnak, hisz ezen intézkedések több mint ezer milliárd forintos nem tervezett költségvetési többletkiadással járnak. A két cél közötti ellentmondást – a 1000-1500 milliárdos idei költségvetési kiigazítás szükségességét – nem oldja fel kormány. Nagy kérdés, hogy a Bizottság hogyan értékeli a magyar Konvergencia Programot, különösen annak ismertében, hogy a kormány már idén márciusban egy közel 2000 milliárd forintos kiigazítási tervet vázolt fel a Bizottság szakértőinek, amelynek megvalósítását akkor a választások utánra ígérte.

A kormány ugyanis azzal számol, hogy az államháztartás hiánya minden különösebb intézkedés nélkül, mintegy „magától” visszatér a GDP három százaléka alá 2024-re. Tavaly még 6,8 százalék volt a hiány, ami terveik szerint ez idén 4,9 százalékra csökken, 2023-ra pedig 3,5 százalék lesz. Vagyis tavalyról idénre a GDP két százalékára rúgó hiánycsökkentést akarnak végrehajtani, ez nominálisan 1000-1200 milliárd forintos lefaragást jelent, úgy, hogy az év elején választási osztogatásra elköltöttek 1500 milliárdot terven felül, és csak a rezsicsökkentés önmagában 1000 milliárd forint plusz forrást igényel. A kormány szerint ezeket a kiadásokat ellentételezi az a 750 milliárd forintnyi beruházás elhagyása a 2022-es költségvetésből, amiről még tavaly döntöttek, illetve az inflációs meglepetésbevétel, amely elérheti akár az ezer milliárd forintot is. Ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság viszonylag gyors csökkenésére is számít: a tavalyi 76,8 százalékról idén 76,1-re csökken az adósság, de 2025-re már bőven 70, 2028-ra pedig a GDP 60 százaléka alá is csökkenhet, legalábbis ezt tervezi a kormány.