olaj;benzinár;Hernádi Zsolt;orosz szankciók;orosz-ukrán háború;

Hernádi Zsolt: olajszankció esetén nagyon nagy lenne a baj

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint július elsejével véget kell vetni a benzinárstopnak, különben „megesszük a jövőnket”.

A piaci logikába hosszú távon beavatkozó hatósági intézkedések torzulást, visszaéléseket és áruhiányt okozhatnak; ezeket mindenképpen el kellene kerülni – jelentette ki Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában arról, hogy a kormány nemrég július 1-ig meghosszabbította az alapvető üzemanyagok 480 forintos literenkénti ársapkáját. 

A közkeletű nevén benzinárstopról a cégvezető kifejtette, hogy értik: a magas energiaárak miatt a kormánynak lépnie kellett, ugyanis egy magyar háztartásban sokkal nagyobb részt visz el a rezsi, mint egy nyugat-európaiban, akár a három-négyszeresét is. S ha az ársapka csak átmeneti marad, szerinte azt a célt szolgálja, hogy csillapítsa az árak sokkszerű emelkedését.

Hozzátette, a fűnyíróelven meghozott 480 forintos árnak – az emberi természetből adódóan – a benzinturizmus, a pánikvásárlás és a visszaélések lettek a következményei.

Mindig bízom abban, amit Gulyás Gergely mond, és ő július 1-i határnapról beszélt. Nekünk amúgy is sok különadónk van, kiskereskedelmi adó, Robin Hood-adó, egyebek. A kiskereskedelmi adóból ráadásul jóval nagyobb részt vállalunk, mint mások. Azt remélem, hogy senki nem akarja a jövőnket „megenni”

– fogalmazott a benzinárstop végéről, amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentett be.

Hernádi Zsolt megjegyezte, nem panaszkodik azért, hogy csökken a Mol jövedelmezősége, azonban ők ebből a jövedelemből fedezik óriási volumenű, évente átlagosan 1,4 milliárd dollárnyi beruházásaikat, teremtik meg nyersanyag-készleteiket és térítik meg tőkeköltségeiket a befektetőiknek, a hitelezőiknek. Leszögezte: ha tartósan nem biztosítható a szükséges jövedelmezőség, akkor „vágni kell nekünk is”.

Az orosz-ukrán háborúval és a békét kikényszerítő szankciókkal kapcsolatban kifejtette, hogy „nyilvánvalóan borzalmas dolgok történnek Ukrajnában”. Szerinte minden tisztességes ember elítéli ezt az erőszakot, és reméli, hogy ez az egész mihamarabb véget ér.

Nagyon bízom az unió bölcsességében, szankció esetén nagyon nagy lenne a baj, teljesen leülne a közép-európai gazdaság. Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg

– húzta alá a vezérigazgató.

Mint mondta, a kelet-európai finomítók hasonló problémákkal küzdenek, mint a Mol, s az ellátásbiztonságot nem lehet figyelmen kívül hagyni: a Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges. Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat.

Hernádi Zsolt szerint az orosz energiafüggőség gyors leépítése állandó gázolajhiányhoz vezetne, mert a megfelelő helyettesítő árukat be kell szerezni, azokat el kell szállítani a finomítóba. Hangsúlyozta:

Az alternatív kőolajok bedolgozása esetén technológiai okokból a dunai finomító 20 százalékkal, a pozsonyi 30 százalékkal kevesebb terméket tudna előállítani. Óriási számok ezek. (...) A háború befejezésének érdekében kellenek a szankciók. Fájjanak és legyen elrettentő erejük, hogy jobb belátásra lehessen bírni Oroszországot. De ehhez kétszer kell mérni, hogy csak egyszer kelljen vágni.