Az Európai Bizottság figyeli az autópálya-üzletet

A 2014-es EU irányelv előírásai többek között kimondják, hogy az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek törekedniük kell az odaítélési eljárás átláthatóságának a biztosítására.

Bár az EU-tagállamoknak általában nincs szükségük brüsszeli jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekre vonatkozó eljárások lefolytatásához, tartaniuk kell magukat a koncessziós szerződésekről szóló 2014-es uniós irányelv előírásaihoz, amelyek a többi között kimondják, hogy az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek törekedniük kell az eljárás átláthatóságának a biztosítására.

„A koncesszió odaítélésére irányuló eljárást nem lehet szándékosan úgy megtervezni, hogy kikerüljön az irányelv hatálya alól vagy indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetbe hozzon egyes gazdasági szereplőket vagy bizonyos építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat↑ – olvasható továbbá az irányelv 3. cikkében.

Az irányelv szerint az öt évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is.

Megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy indított-e a vizsgálatot a Transparency International tavaly nyáron benyújtott panasza alapján. A civil szervezet júliusban levélben fordult az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához, mert úgy ítélte meg, hogy az akkor még tervezett koncesszió több ponton sértheti a koncesszióról és a közbeszerzésről szóló uniós irányelvet, például azzal, hogy fontos információkat titkosított a kormány. A testület egyik tisztségviselője azt mondta, hogy megkapták a panaszlevelet és jelenleg elemzik a helyzetet.