Feltételezések szerint a következő szerb kormány összetétele azt jelzi majd: Belgrád számára fontosabb az európai integráció, mint Vlagyimir Putyin barátsága - adta hírül a Danas napilap pénteki számában.
Szerbia átállítása azonban több szempontból sem egyszerű, s a közvélemény oroszpártisága miatt ez biztosan nem megy egyik napról a másikra. A Nyugat alighanem hibát követne el azzal, ha a Moszkva elleni szankciók gyors elfogadását követelné. Az utóbbi hetekben több olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot, amelyek azt mutatják: Aleksandar Vucic elnöksége egyik legnehezebb kihívása előtt áll, ha valóban Brüsszelt választaná Moszkva helyett. A szerbek háromnegyede inkább Oroszországgal rokonszenvez a mostani háborúban, s az Ukrajna elleni agresszió megkezdése óta kisebbségbe került az uniós csatlakozást szorgalmazók aránya. Nem mellékes, hogy Szerbia gázszükségletének 90 százalékát szerzi be az orosz Gazpromtól, amely baráti áron, 1000 köbméterenként 270 dollárért adja a nyersanyagot. Ha Belgrád szakítana Moszkvával, az tovább növelné az inflációt és sok szerb család megélhetése kerülne veszélybe.
Angela Merkel volt német kancellár megértően tekintett a szerb elnök hintapolitikájára, de a háború óta változott a helyzet, s az Olaf Scholz vezette német kormány egyre türelmetlenebb Belgráddal kapcsolatban, amit szerdán a kancellár tudatott is Vucic-csal berlini találkozójukon.
Hogy igenis van a EU felé való érzékelhető elmozdulás a szerb politikában, az voltaképpen épp Vlagyimir Putyinnak köszönhető. Az orosz elnök nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a Nyugat kiszakította Koszovót Szerbiából és nemzetközileg is független államként ismertette el. Most a Kreml ugyanezt teszi a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, ami lefordítva azt jelenti, hogy Moszkva - informálisan - elismerte független államként Koszovót.
Hogy igenis van a EU felé való érzékelhető elmozdulás a szerb politikában, az voltaképpen épp Vlagyimir Putyinnak köszönhető. Az orosz elnök nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a Nyugat kiszakította Koszovót Szerbiából és nemzetközileg is független államként ismertette el. Most a Kreml ugyanezt teszi a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal, ami lefordítva azt jelenti, hogy Moszkva - informálisan - elismerte független államként Koszovót.
Ez különösen nagy pofon volt azoknak a szerbeknek – beleértve több ellenzéki politikust is –, akik rendre azt hangoztatják, hogy Putyin Szerbia nagy védelmezője a nemzetközi színtéren. Az Oroszország iránt rendkívüli módon elfogult szerb kormánypárti bulvársajtóban ezután korábban elképzelhetetlen szalagcímek jelentek meg. A sokszor vállalhatatlan, és az újságírás alapszabályait semmibe vevő „cikkekkel” jelentkező Informer például ezt írta: „Világpolitika a hátunk mögött”. A Kurir megjegyezte: „Putyin Oroszország érdekeit nézi, de ügyet sem vet Szerbia helyzetére”. „Putyin elfelejtkezett Szerbiáról és Koszovóról a háborúja miatt” – értékelt a külföldi tulajdonosa (Ringier-Axel Springer) ellenére rendre igen kormánypárti Blic. A Srpski Telegraf volt a legegyértelműbb: „Putyin hátba szúrta a szerbeket”. Ezek az értékelések azért is jelentenek 180 fokos fordulatot, mert a szerb kormánypárti bulvársajtó egyfajta földönkívüli hősként ábrázolta Putyint.
De hogy nem csak a lapokban, hanem hamarosan a politikai döntésekben is tükröződhet a politikaváltás, Vucicnak az a kijelentése is jelzi, amely szerint június elején konzultál kell a politikai pártok képviselőivel Szerbia jelenlegi álláspontjáról az ukrajnai válság kapcsán. Ez azért is meglepő, mert a szerb elnöknek korábban eszébe sem jutott volna, hogy a kormánypártokon kívüli tömörüléseket is beavassa bármilyen döntésébe, vagy kikérné az ellenzéki politikusok véleményét. A Danas szerint a cél egyértelmű: Vucic meg akarja osztani a felelősséget más pártokkal, az Oroszországgal szemben későbbiekben elfogadandó szankciók miatt. Sokatmondó az is, amit Vucic a Scholzcal való tárgyalásai után mondott. Kifejtette, hazája „szinte lehetetlen” helyzetbe sodródott az ukrajnai háború miatt, de megismételte, hogy Szerbia az európai úton halad, „nem is fordul máshová”, katonailag pedig semleges marad. Bejelentette azt is, hogy május 13-án Brüsszelben folytatódik a technikai párbeszéd Belgrád és Pristina között. Milan Krstic, a Belgrádi Egyetem Politikatudományok Karának professzora szerint Vucic görögországi, majd németországi látogatása az EU iránti stratégiai elkötelezettségére utal.
