földgáz;orosz gáz;Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal;

Márciusban felrobbant a gázpiac

Az orosz gáz helyét Európa-szerte egyre inkább a norvég és azeri források, valamint a tengeren, cseppfolyósítva szállított, lng-nek nevezett fűtőanyag veszi át - írja a közműhatóság. 

Márciusban az orosz–ukrán háború miatti uniós kereskedelmi korlátozások hírei mozgatták az európai gázpiacokat - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A hónap elején az árak megawattóránként 120 euróról 217 euróra ugrottak.

Miután kiderült, hogy az intézkedések egyelőre nem érintik az energiahordozókat, a szint 100–130 eurón állt be. Mivel a piac gázhiányra számít, egyszersmind a 2023-as árak 90 euróra nőttek. Míg a szén ára 26, az olajé pedig tizedével nőtt, addig a szén-dioxid-kvóta 6,5 százalékkal olcsóbb lett.

Márciusban a megelőző két hónap rendkívül alacsony értékeihez képest több, a tavalyi év hasonló időszakánál viszont még így is kevesebb orosz gáz érkezett a kontinensre. Ukrajnán keresztül - annak ellenére, hogy északkeleti szomszédunkat a Putyin-rezsim épp akkor rohanta le - a szállított orosz gáz mennyisége februárhoz képest 55 százalékkal még nőtt is. A lengyeleken keresztül a németekig húzódó Jamal-vezetéken egyszersmind 57 százalékos emelkedést mértek. Az orosz gáz helyét ugyanakkor Európa-szerte egyre inkább a norvég és azeri források, valamint a tengeren, cseppfolyósítva szállított, lng-nek nevezett földgáz veszi át. A hazai földgázfelhasználás 1 – a hőmérséklet- és naptárhatást kiszűrve 4 – százalékkal alulmúlta a tavaly márciusi szintet.

A hatóság múlt csütörtöki közleményében egyébként elnökük, Horváth Péter János a kellő mennyiségű egyéb forrás hiányára hivatkozva - a kormányálláspontba illeszkedően - hitet tett az Oroszországból származó fűtőanyag rövid- és középtávú pótolhatatlansága mellett.