A magyarok erős Magyarországot akarnak egy erős Európai Unióban – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a „Quo vadis, Európa? – nemzetek Európája és a magyar érdek” című konferencián csütörtökön.
A Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte rendezvényen szembe állította egymással hazánkat és az EU-t, s azt fejtegette, hogy szerinte öncéllá fajult az integráció. Javaslattal is előállt, szerinte
a jelek abba az irányba mutatnak: módosítani kell az uniós szerződéseket.
A tárcavezető a részletekről nem beszélt, csak annyit mondott, hogy álláspontját, amit „terápiás javaslatnak” nevezett, a kormánynak is ajánlani fogja. Előadásában visszatérő elem volt a „brüsszelezés”, és olyan sommás megállapításokat tett, mint, hogy „az EU ma tagadja hagyományos értékeit, jobban értékeli az idegen kultúrákat”. Bár Bár Magyarország 2004 óta tagja az uniónak, Varga Judit a szembenállást erősítette a következő ellentétpárokkal:
az unió véleményhegemóniát, öncenzúrát épít, míg a magyar kabinet a szabadságban hisz. (...) EU egyre jobban szűkíti a tagállamok mozgásterét, ezzel szemben Magyarország szerint a tagállamok a szuverenitás kizárólagos hordozói. Az unió demokrácia nélküli Európát épít, míg a magyar kabinet a demokráciák demokráciáját akarja létrehozni.
A miniszteri előadásban az uniós korholást a kormány dicséretével váltogatta, utóbbiak között emlegetve a „zsidó-keresztény gyökereket”, a „család, nemzet, egyház” természetes közösségeit, s úgy fogalmazott, hogy „mi vagyunk Európa lelkiismerete”. Ennek jegyében kell szerinte nemet mondani az európai birodalomra, rögzíteni kell a tagállamok azon jogát, hogy „alkotmányos identitásuk védelmére” hivatkozhassanak, s szerinte „fontosnak tartják az emberek azt is, hogy a döntéseket a megválasztott vezetők hozzák meg, ne pedig nem kormányzati szervezetek”, vagyis az úgynevezett NGO-k, magyarul a civilek.
Varga Judit: a valóság teljes tagadása ≠ sajtószabadság Mindent adatot kibányásznának az EU-s projektekről: alaposabban vizsgálódhatna Magyarországon az OLAF