Sikeres negyedévet tudhat maga mögött az építőipar, a KSH friss számai azonban már jelzik: mindez nem sokáig lesz így. Márciusban az ágazat már nem tudta tartani a korábbi tempót, és a kiugró februári 13,3 százalékos havi növekedést 5,7 százalékos visszaesés követte. Éves összehasonlításban ez ugyanakkor még mindig 10,5 százalékos bővülést jelent, így az első negyedévet összességében 15,7 százalékos éves növekedéssel tudta zárni az ágazat. A kevésbé szép folytatást ugyanakkor előrevetíti, hogy az építőipari vállalkozások újonnan megkötött szerződéseinek volumene több, mint 30 százalékkal kisebb volt, mint tavaly márciusban, a szerződésállomány pedig már csak 6,4 százalékkal bővült.
Ennek kapcsán a Portfolio vette észre, hogy az év elején az ágazat rendelésállománya egy hatalmas, 50 százalékos ugrással a decemberi 2100 milliárd forintról 3200 milliárd forintra emelkedett egyetlen hónap leforgása alatt. Emögött azonban nem a hirtelen beömlő óriási új szerződéstömeg állt, hiszen az mindössze 600 milliárd forintot tett ki januárban. A példátlan jelenségre az a magyarázat, hogy az építőipari költségnövekedés hatására a szerződéseket újraárazták, amiben az állam járt az élen. A portál számításai szerint az állam az év elején a teljes rendelésállományán átlagosan mintegy 40 százalékos drágítást fogadhatott el.
Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke már többször hangoztatta, hogy a jelenlegi árazás tarthatatlan az építőiparban. Legutóbb egy konferencián arról beszélt, hogy az alapanyagárak és az egyéb költségek drasztikus emelkedése miatt felül kell vizsgálni az eddigi árazásokat és szerződéseket, hiszen azok az árak, amelyekre egy éve leszerződtek a cégek, ma már nem tarthatók. Ez érvényes a közbeszerzésekre is, ahol olyan szerződéseket kell kötni, amely megengedi a napi árazást és az indexálást. Szerinte az építőipar ebben az évben is hozni fogja a tavalyi 5500 milliárdos teljesítményt, év közepétől ugyanakkor mínuszos számok is lesznek, az állam ráadásul 500 milliárd forintnyi beruházást halasztott későbbre.
A KSH friss adatai szerint az első negyedévben az építőipar termelői árai – az építőanyagok jelentős drágulása miatt – 20,6 százalékkal nőttek a tavalyi első negyedévhez képest. Ezen belül az épületépítés és a speciális szaképítés áraiban 23,7, illetve 22,8, az egyéb építményeknél 14,4 százalékos volt a drágulás. Az építőipari árak az előző negyedévhez képest is 6,6 százalékkal emelkedtek.
A magas árak a keresletet is előbb utóbb visszafogják majd, pláne, hogy ezzel egyidejűleg a hitelek is egyre gyorsabb tempóban drágulnak.
Brutálisan drágulnak a lakáshitelek, célzottan hosszabbítanák a kamatstopotEz főként a lakáspiacon jelenthet gondot, hiszen ha nem lesz fizetőképes lakossági kereslet, akkor a beruházók inkább nem építenek majd lakásokat. A választási pénzszórás után elkerülhetetlennek látszó költségvetési kiigazítást pedig az állam is vélhetően a beruházási támogatások visszavágásával kezdi majd, ami további nagy építkezések elhalasztásával jár majd együtt.
Az elemzők többsége elkerülhetetlennek látja a jövő évi visszaesést, és egy friss felmérés szerint az építőipari szakemberek is meglehetősen borúlátóak az ágazat kilátásait illetően, többségük lassulásra számít. A szakma az év végén kifutó állami támogatások hosszabbításától remél segítséget, ám a lakásfelújítási támogatás, a falusi csok, a babaváró hitel, az áfakedvezmény, az illetékmentesség további sorsáról egyelőre nincs hír.
Sürgető kérdés a fizetőképes kereslet
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az építőipar legnagyobb problémái továbbra is az alapanyag-ellátási nehézségek és az áremelkedések lesznek, miközben a kereslet erős. A szerződésállományok rekordmagas szintet mutatnak - bár ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is -, ezek kifutásával ugyanakkor lassulás jöhet. Várakozása alapján az idén is erős éve lesz az ágazatnak 14 százalékos éves növekedéssel, de az alapanyag-ellátási nehézségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a munkaerőhiány miatt sok a bizonytalanság. Az otthonteremtési támogatások év végéig még fűtik az ingatlanpiacot, mivel a szoros határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt. Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, így tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők. Az idei év elején a várt 10 százalék körüli áremelések helyett viszont nem ritkák a 25 százalék feletti drágulások. Az elemző szerint így valóban egyre sürgetőbb a kérdés: milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, illetve a meglévő piaci szerződésállomány mennyiben tud megvalósulni ilyen átárazódások mellett.
