Gyulafehérvárra látogat szombaton Novák Katalin. Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Református Egység Napjának díszvendége lesz és beszédet mond Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrának leleplezésén az egykori erdélyi főváros központjában – közölte az Erdélyi Református Egyházkerület sajtószolgálata.
A Népszava az elnöki hivatalnál érdeklődött arról, hogy a köztársasági elnök programjában szerepel-e találkozó Klaus Iohannis román államfővel vagy a román kormány tagjaival, de megkeresésünkre lapzártánkig nem érkezett válasz. A román államfő hivatalos programjában ennek nincs nyoma, a román média sem adott hírt arról, hogy Bukarestbe várnák Novák Katalint.
Valószínűsíthető, hogy Magyarország szomszédságpolitikájában az új államfő sem hoz változást, a nagyszámú magyar kisebbségi közösségekkel rendelkező szomszédos országokkal pedig tovább várat magára a német-francia mintájú történelmi megbékélés és együttműködés, s marad az utóbbi tizenkét évben alkalmazott „unortodox” magyar diplomáciai modell.
Utoljára Göncz Árpád köztársasági elnök tett hivatalos látogatást Romániában, ahol a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség él, román államfő 2009-ben látogatott Budapestre Traian Basescu személyében Sólyom László meghívására.
A kormányfői találkozók is elmaradtak 2010 óta, a Gyurcsány-kabinet által életre hívott magyar-román közös kormányüléseket is levette napirendről Budapest, hiába szorgalmazza a román fél azok újraindítását.
Pedig az egyik legnagyobb és legfontosabb szomszédunkról van szó, arról az országról, ahol egymásnak adják a kilincset az Orbán-kormányok potentátjai, és a koronavírus járvány előtt maga a kormányfő is évente legalább egyszer, a tusnádfürdői nyári táborba ellátogatott, de nem egyszer többnapos erdélyi „magánlátogatásokon” ünnepeltette magát a nemzet miniszterelnökeként.
Az eljárás a diplomáciában nem precedens nélküli, de szokványosnak semmiképp nem mondható. Szlovákia például annyira rossz néven vette 2009-ben, hogy Sólyom László akkori köztársasági elnök Pozsony megkerülésével, csak a helyi magyar politikusokkal egyeztetve és találkozva akart részt venni a révkomáromi Szent István-szobor avatásán, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt. Románia is Sólyommal statuált példát, amikor egy székelyföldi március 15-i rendezvényre honvédségi géppel kívánt utazni, de autóval már átengedték. Ukrajna az utóbbi években több magyar kormánytagot is kitiltott területéről, egy-egy ilyen „magánút” kapcsán. Uniós szomszédaink ilyen drasztikus lépésre aligha vetemednek, még ha „faragatlannak” is tartják a budapesti eljárást, de Magyarország elszigetelődését tovább erősíthetik ezek a legmagasabb szintű, szomszédos állam politikai vezetését megkerülő vizitek, amelyek során a magyar politikusok nyilvános helyi rendezvényeken lépnek fel. A jelenlegi háborús helyzetben különösen áthallásos egy-egy ilyen vizit, már csak azért is, mert Európában az Orbán-kormányon kívül csak az Oroszország elleni szankciókat megtagadó szerb vezetésre jellemző. Aleks5andar Vucic szerb elnök és kormányzata is előszeretettel jár át a boszniai szerb köztársaság szerb közösségéhez, ahol beszédeket mondanak, iskolákat avatnak, „ez kvázi a miénk” szellemében.
Lengyelország még közel áll a magyarokhoz
Magyarország és Lengyelország eddig is számíthatott egymásra, s nem hagyjuk, hogy éket verjenek közénk – jelentette ki Novák Katalin Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel tartott találkozója után kettejük közös sajtóértekezletén kedden Varsóban. Novák szerint nem elsősorban diplomáciai lépés, hogy első külföldi útja köztársasági elnökként „lengyel barátainkhoz” vezetett, hanem magától értetődik, ezeréves barátságunkból következik, és abból is, hogy a lengyelek és a magyarok értékeikben a mai napig közel állnak egymáshoz.
