Teljesen átszervezi budapesti „árnyék városvezetését” a kormányzat. A Telex korábban azt írta, hogy Fürjes államtitkársága a BFK-val együtt átkerül Lázár János új tárcájához. A Miniszterelnökség kedden az rtl.hu-nak annyit erősített meg: a BFK-hoz tartozó építési és fejlesztési ügyek Lázár minisztériumához tartoznak majd. A Népszava most azt tudta meg: jelenlegi formájában és vezetésével megszűnik a Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Ez a cég volt felelős eddig a kormányzat, hivatalosan a Fürjes Balázs vezette Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárság projektjeinek megvalósításáért.
Úgy tudjuk, a BFK projektjeinek nagyobb részét Lázár János tárcája viheti tovább, de bizonyos közlekedési tárgyú beruházások, mint például az elővárosi vasútfejlesztés, vagy a déli körvasút az innovációs tárca utódjaként megalakuló Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerülhet.
A BFK vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot kerestük, de nem kívánta kommentálni információinkat. Kérdéseinkre lapzártánkig a BFK sem válaszolt. Lapunk érdeklődésére Fürjes Balázs nem cáfolta, hogy az általa vezetett államtitkárság valóban az új, Lázár-féle minisztériumhoz kerülhet. Kérdésünkre nem hivatalos válaszként a Csillagok háborújában szereplő Yoda mesterre utalva azt írta: „Uncertain the future is”, vagyis a jövő bizonytalan,
így az sem világos, államtitkár marad-e, miután az országgyűlési választásokon alulmaradt a XII. kerületben a momentumos Hajnal Miklóssal szemben és nem jutott be a parlamentbe.
Mindezek után aligha meglepő, hogy teljes a káosz és a bizonytalanság a BFK Horváth utcai központjában. Az egykoron a kormány megoldóembereként számontartott Fürjes vezetésével működő KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának utódszervezeteként 2020-ban létrejött, Vitézy Dávid által irányított, időközben csaknem 300 fősre hízott cég munkatársait még senki sem tájékoztatta a folytatásról, a folyosói pletykák pedig egy napon belül is több egymásnak ellentmondó információt tartalmaznak. A többség abban bízik, hogy a hétre tervezett igazgatósági ülésen végre felszáll a füst és tájékoztatást kapnak a kormány céget érintő terveiről.
Meg nem erősített hírek szerint Vitézy Dávid az új ipari minisztériumban folytathatja közlekedési ügyek államtitkáraként, feltéve, hogy elfogadja Palkovics László miniszter ajánlatát.
A BFK beszántása információink szerint a tűzhöz közel ülőket is meglepetésként érte. Korábban nem kaptak semmilyen kritikát vagy jelzést a kormánytól vagy éppen Orbán Viktortól, amelyből arra következtethettek volna, hogy elégedetlenek az ott folyó munkával.
„ A politikai támogatás az elővárosi vasútfejlesztés és más projektjeink mögött száz százalékos. A forrásokat is megkaptuk. Ha a jelenlegi kormány kap felhatalmazást a folytatásra, akkor ez szerintem így is marad” – bizakodott Vitézy néhány hónappal ezelőtt a Népszavának adott interjúban.
A BFK felszámolása ezzel együtt sem lenne előzmény nélküli. Az Orbán-kormánynak az önkormányzati választásokat követő első néhány hónap után jól láthatóan egyre kevésbé volt fontos Budapest. A kínai Fudan Egyetem miatt sztornózott Diákvárossal az ellenzéki önkormányzat után saját árnyék városvezetését is partvonalra tolta. Vitézyt és Fürjest már akkor is kész tények elé állították. Hatalmas pofon volt a BFK által jegyzett HÉV-rekonstrukciós program járműtenderének orosz érdekek mentén való lefújása is. (A tendert úgy írták ki, hogy azon nem indulhatott a Mertrovagonmas.) Az olimpiai álmok távolodásával az új Duna-híd megépítése is vesztett fontosságából, végül pedig „lenyúlták” Fürjes városi otthonteremtési programját, amely rozsdaövezeti területeken épített volna olcsóbb lakásokat fiataloknak. Ebből mostanra a NER-lovagok újabb támogatási programja lett.
A BFK által vitt közel négy tucat projekt összértéke 3-4 ezer milliárd forint.
A BFK által vitt közel négy tucat projekt összértéke 3-4 ezer milliárd forint. A projektek közé tartozik többek között a Kelenföld és a Nyugati Pályaudvar közötti vasúti alagút, amelynek tervei részben uniós forrásból készülnek, a Nyugati Pályaudvar és környezetének átalakítása, amelyre nemzetközi építészeti tervpályázatot írtak ki, a szintén tervezés alatt álló soroksári és a csepeli Hév-vonalak bevezetése a Kálvin térig, a Ferihegyi gyorsforgalmi út átépítése, a nagy vitát kavart Galvani híd, az autómentes Városliget, a szuperkórház megközelítése, az új dunai evezős központ, a recski nemzeti emlékpark, a Ráckevei Duna-ág revitalizációja, a csepeli közpark és a Városmajor, amelyek átalakítási terveit nem sokkal a választások előtt mutatták be. A BFK feldarabolása persze nem jelenti azt, hogy az összes általuk vitt projektet kukázza a kormány. De minden bizonnyal lesz olyan, ami az asztalfiókba kerül politikai és lobbiérdekek függvényében. A válogatásba a válság és a helyreállítási alap késlekedése miatti pénzvákuum is belejátszik majd.
A projektek többségét Lázár János új minisztériuma veszi át és ez nem sok jót ígér. Lázár már az előző főpolgármesterrel is sokat csatázott, holott Tarlós István a Fidesz szekértáborában tartozott, nagy erőkkel fúrta például a hármas metró felújítását is. A kabinet végül nem támogatta az új kocsik beszerzését csak a régiek felújítását, az erre kiírt pályázatot pedig az orosz Metrovagonmas nyerte. A Hódmezővásárhely–Szeged között közlekedő tram-train átadásakor pedig arra biztatta Palkovicsot, hogy ne adjon pénzt a fővárosnak, mert az elmúlt húsz évben a fejlesztési források kétharmadát Budapest használta fel. Ezenfelül felszólította az ellenzéki városvezetést, hogy „Budapest hagyjon levegőt az országnak”!
