A Mol leválhat az orosz olajról: az Orbán-kormány még mást mond, de a tervezés már elindult az olajipari cégnél

Az olajtársaság teljes egészében más forrásból származó nyersanyagok feldolgozását készíti elő.

A Mol a finomítói beruházások meghatározásakor mindig a legrosszabb eshetőségre is készül: márpedig ha most a legkisebb esély is mutatkozik az orosz nyersolajellátás megszűnésére, az egységeket fel kell készíteni kizárólag más típusú, tengeren érkező nyersanyag feldolgozására is - fogalmazott a Mol minapi háttérbeszélgetésén Huff Zsolt, a cégcsoport feldolgozás-kereskedelmi üzletágának termelési ügyvezetője, vagyis finomítói felelőse. Ha a háborús kockázatok megszűnnének és már semmi nem fenyegetné az orosz behozatalt, az új beruházások akkor is megmaradnának - tette hozzá. Részletes terveik megvalósításáról az olajcég vezetősége két hónap múlva határozhat.

Kapcsolódó, pontosító kérdésünkre Szollár Domokos kabinetvezető úgy fogalmazott, hogy a fejlesztésről végleges döntés egyelőre nem született. Arról a felvetésünkről, hogy ebben az esetben igényelnek-e, és ha igen, mekkora uniós vagy más támogatást, nem kívánt előzetes becslésekbe bocsátkozni. Hozzáfűzte viszont: tisztán piaci alapon egy tőzsdei cég nem biztos, hogy telepítene ilyen "párhuzamos" berendezéseket és üzemeket. Ha viszont a fejlesztés ellátásbiztonsági felár vagy kockázat miatt szükséges, forrásai is más minősítés alá esnek - fogalmazott. Mindazonáltal az előadók megismételték a Mol immáron másfél hónapos üzenetét: ahhoz, hogy a jelenleg 64, illetve 95 százalékban orosz olajat feldolgozó százhalombattai és pozsonyi finomítójuk nagy arányban más forrású nyersanyagra álljon át, 2-4 év és 500-700 millió dollár (180-250 milliárd forint) szükséges. Huff Zsolt szavai szerint ráadásul az egész átalakítást veszélyes üzem közben, a meglévő gyártás mindennemű megingása nélkül kell végrehajtaniuk. Az átállást segíthetik az ország 90-100 napra elegendő biztonsági nyersolaj- és üzemanyagtartalékai is.

A beruházási kérdés azért merül fel élesen, mert az Ukrajna elleni támadás miatt az Unió jogszabályban tiltaná területén az orosz olaj behozatalát. Bár a tagállamok döntő többsége hajlik beszerzési rendszere ilyetén átalakítására, illetve a kiszivárgott hírek szerint a nyersolaja zömét az Oroszországból érkező Barátság-vezetéken vételező Magyarország és Szlovákia - vagyis a Mol - akár 2024 végéig is haladékot kapna, az Orbán-kormány mereven elzárkózik a tagállamok összességének hozzájárulását igénylő terv elfogadásától.

Huff Zsolt megismételte: a Mol az elmúlt nyolc év során 170 millió dollárból fejlesztette finomítói és szállítási rendszereit annak érdekében, hogy a százhalombattai finomító legalább 30 százalékban képessé váljon az orosztól különböző nyersolaj biztonságos feldolgozására. (A hazai kitermelésű olaj aránya körülbelül tíz százalék.) Bár Szollár Domokos azt hangsúlyozta, hogy az orosztól különböző nyersolajok ennél nagyobb arányú alkalmazása a százhalombattai termelést 20, a pozsonyit pedig 30 százalékkal vetné vissza, Huff Zsolt utalt rá, hogy a tervezett beruházások eme csökkenés megakadályozását is célozzák.

Horváth Ádám logisztikai vezető - szintén nem először - azt emelte ki, hogy míg az Adria-vezeték jelenleg legfeljebb évi 10,8 millió tonna beszállítására alkalmas, addig a - Barátság esetleges megszűntével kizárólag az Adriáról ellátható - százhalombattai és pozsonyi finomító 8,1, illetve 6 millió, összesen tehát több mint 14 millió tonna feldolgozására képes. Ez szerintük azt bizonyítja, hogy a Barátság esetleges kiesésével az Adriáról nem látható el teljes egészében a két finomító. (Igaz, egy 200 millió dolláros horvátországi fejlesztés révén az Adria szállítási képessége 13,2 millió tonnára növelhető.) Bár arra a kérdésünkre, hogy a két finomító tavaly ténylegesen mennyi nyersolajat dolgozott fel és mik az idei tervek, pontos választ nem kaptunk, Huff Zsolt hangsúlyozta: a literenként 480 forintos nagykereskedelmi ársapka bevezetése után a behozatal lényegében megszűnt, ami a termelés további növelését követelte meg. Mivel az ellátó nélkül maradt töltőállomások zömmel a Molhoz fordultak, gyártási szükségletük körülbelül 30 százalékkal ugrott. (Igaz, Horváth Ádám szerint a legrosszabb márciusi időszakhoz képest néhány importőr újbóli megjelenésével a helyzet némiképp enyhült.) Mindenesetre molos szakértők szerint idén az összes finomító csúcsra jár, így a feldolgozási képesség-adatok egyszersmind a felhasznált mennyiséget is jelölik. (Ezt ugyanakkor lapunk több szakmai forrása is vitatja.) Huff Zsolt erre hivatkozva hárította el azt a felvetésünket, hogy az általa korábban említett őszi fogyasztási csúcsra miért nem készülnek év közbeni tartalékolással. Szavai szerint, bár valamennyi finomító gőzerővel üzemel, az import kiesését a termelésből kell fedezni. Így ha lennének is üres tárolóik, azokat nem tudnák év közben feltölteni.

Ugyanez lenne igaz akkor is, ha tengeri olajra átállva termékelőállításuk 20-30 százalékkal csökkenne. Bár Zsótér Csaba ellátási és trading-igazgató kérdésre elismerte, hogy a tengeri olaj alapvetően drágább a vezetéken érkező orosznál, Szollár Domokos a jövőbeni átállás miatt a Molt érő esetleges veszteségeket illetően nem bocsátkozott becslésekbe. A kabinetvezető kérdésünkre úgyszintén nem kívánta kommentálni azt a kormányzati nyilatkozatot, miszerint egy "azonnali olajembargó 55-60 százalékos üzemanyag-áremelkedést, 700 forintos benzint és 800 forintos gázolajat hozna". (Más szakértők a kijelentést értelmezhetetlennek tartják: a hazai üzemanyagárakra jelenleg 480 forintos árkorlát érvényes, amin az orosz olajbehozatal megszüntetése sem változtatna. Az árak esetleges felszabadításakor a szint az aznapi térségi tarifák közelében állna be.)

Bár Szollár Domokos üdvözölte a finomítási eljárásaikat az uniós vita kapcsán érő, külső szakmai megjegyzéseket, hangsúlyozta: a tevékenység felelőssége változatlanul a Molé.