Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak.
A cég idén április 22-én adta be a keresetet. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes múlt csütörtökön még nem tudott arról, hogy az erről szóló értesítés megérkezett volna a Városházára, de azt megerősítette: a főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. – amelyben 25 százalékban tulajdonos a fővárosi BKK –, az építkezést nem kezdheti meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A városvezetés a turisztikai hasznosításhoz nem járul hozzá.
A főváros a bemutatott terveket sem tartja elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna és abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra. Kiss Ambrus a januári közgyűlési vita előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó, amely 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Csakhogy az új kormány felszámolja a BFK-t, az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta. A tárcavezető pedig rögtön az elején tisztázta: a projektlistát felül fogják vizsgálni.
Megszűnik a Budapest Fejlesztési Központ, jön Lázár János, aki a fővárosnak semmi jót nem ígérSzintén kétséges a városvezetés másik ötlete, miszerint az uniós helyreállítási alapból megvalósítható lenne a beruházás, hiszen a kormány által benyújtott projektlistán nem szerepel a sikló.
– Azon vagyunk, hogy legyen esélye a sikló mostani, beláthatóan rövid időn belüli megvalósulásának – mondta Walton Imre most a Népszavának. Majd hozzátette: „Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat minden törekvésünk ellenére sem lesz konstruktív a beruházás megvalósításában és megbuktatja a tervezett projektet, akkor Budapest igen sokat várhat még a Siklóra.
A projektet újrakezdeni a nulláról, terveztetni, engedélyeztetni (környezetvédelmi, fakivágási, építési, közúthatósági és vasúthatósági engedély) és megépíteni – közberuházás esetén – legalább tíz év.”
Sőt, a cégvezető szerint nyugodt szívvel beszélhetünk évtizedekről.
A per akár három évig is húzódhat, de a cég addig sem akar tétlenül várakozni. A perindítást inkább afféle figyelemfelhívásnak szánják, abban bízva, hogy a városvezetés most talán másként látja a helyzetet, mint szerződés felmondásakor. Bíznak a tárgyalásos rendezésben. Walton szerint ez nem csak a cég érdeke, hiszen ez hosszútávon fenntartható megoldást kínál mind a külföldi és belföldi turistaforgalom kiszolgálására, mind a kerületi lakosság közlekedési igényeinek kielégítésére.
A városháza elzárkózása esetén a kormánnyal, illetve a Citadella felújítását végző csapattal próbálnak megegyezni a beruházás befejezéséről. Ahogy a cégvezető fogalmazott:
„A kormányzati struktúra felállásakor mindent megteszünk, hogy megállapodás jöhessen létre mindhárom fél között”. (A főváros semmiképpen nem hagyható ki, hiszen övék a földterület.)
A Citadella-beruházás Walton szerint igényli ezt az infrastrukturális fejlesztést. A turistabuszok helyzete eddig is tarthatatlan volt, a Citadella új múzeumi funkciója pedig mindenképp növelni fogja a Gellért-hegy látogatottságát, a siklónál hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési alternatíva nem létezik. Persze dönthetnek úgy az érintettek – tette hozzá –, hogy marad minden így, tudomásul veszik a dugót, és épül még pár ezer négyzetméter közlekedő- és parkoló felület a zöld helyett.
A projektcég azt sem érti, hogy közberuházás esetén a főváros honnan tudná a projekt megvalósításához szükséges forrásokat előteremteni. Erre vonatkozóan csak nagyon ködös fővárosi elképzelésekről hallani, miközben nekik kész finanszírozási tervük van.
