Brüsszelből nagyon jó látják melyek a magyar gazdaság és társadalom alapvető problémái, ez derül ki az Európai Bizottság hétfőn kiadott „országspecifikus ajánlásaiból”. Ezekben a félig kötelező javaslatokban az Európai Bizottság egy sor olyan intézkedést javasol, amiről a magyar kormány hallani sem akar: az egészségügy, az oktatás rendbetételét, a romák felzárkóztatását és a digitális és zöld átállást szorgalmazzák – vagyis csupa olyan területen javasolnak reformokat a társadalmi gazdasági felzárkózás érdekében, amelynek minisztere sem lesz az ötödik Orbán-kormánynak.
Igazságügyi minisztere ugyan van a kormányban, ennek ellenére láthatóan továbbra is rendkívül elégedetlen Brüsszel a magyar kabinet és az ügyészség korrupcióellenes fellépésével, a bíróságok függetlenségével. A Bizottság szerint a korrupció, az ügyészség elszámoltathatóságának hiánya, a közbeszerzési rendszer hiányosságai, mind versenyhátrányt jelent a magyar gazdaság számára. Megjegyzik, hogy a hiányos független kontrollmechanizmusok, valamint a politika és bizonyos vállalkozások közötti szoros összefonódások elősegítik a korrupciót. Még ha komoly vádak merülnek is fel, rendszerint elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselőket vagy közvetlen körüket érintő korrupciós esetekben, azokat a hatóságok nem vizsgálják ki, nem indítanak büntetőeljárást. A nyomozás lezárását előíró döntések elszámoltathatósága továbbra is aggodalomra ad okot, mivel nincsenek hatékony jogorvoslati lehetőségek az ügyészség azon határozatai ellen, amelyek szerint nem indítanak büntetőeljárást feltételezett bűncselekmények miatt – olvasható a bizottsági anyagban. A magyar kormánynak azért is érdemes lenne teljesíteni a korrupcióra vonatkozó országspecifikus ajánlásokat, mert e nélkül aligha férhet hozzá az uniós helyreállítási támogatásaihoz.
Az ukrán háború gazdasági hatásai miatt az Európia Bizottság úgy döntött, hogy 2023–ben sem kell teljesíteni az uniós országoknak a maastrichti kritériumokat – vagyis nem indítanak eljárást azokkal az országokkal szemben, amelyek nem tartják be a 3 százalék alatti államháztartási hiányra vonatkozó követelményeket. A költségvetések túlzottan gyors kiigazítása azzal fenyegetne, hogy lelassítaná a gazdaságok növekedését vagy éppen recesszióba taszítaná azokat. Így a magyar kormány is időt kap a költségvetési kiigazításokra: a tervek szerint idén a bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékára csökkentik a hiányt, 2023-ra 3,5 százalékot teljesítenek, erről számolt be a parlament költségvetési bizottságában Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezése kapcsán. Ha összejön a kormány terve, 2024-re csökkenhet a államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alá, így a magyar elképzelések egybevágnak a brüsszeli követelményekkel, legalábbis hiánycsökkentés kérdésében.
Minden más kérdésben azonban hatalmas a véleménykülönbség: az magyar kormánynak címzett ajánlásokban Brüsszel azt javasolja, hogy továbbképzések szervezésével segítse a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját és hosszabbítsa meg a munkanélküli ellátások folyósításának időtartamát, ez utóbbiról szintén hallani sem akar a magyar kormány. Az Európai Bizottság azt kéri a kormánytól, hogy javítson a szociális ellátások minőségén is, mivel a szociális háló az elmúlt egy évtizedben meggyengült. Az anyagi és szociális nélkülözés aránya továbbra is a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban, különösen a gyermekek esetében - jegyzik meg. Ráadásul az adórendszer aránytalanul megterheli az alacsonyabb fizetésű munkavállalókat. Az alacsony jövedelmű családok kisebb valószínűséggel részesülnek a gyermekenkénti jövedelemadó-kedvezményben is – sorolja Brüsszel azokat a közismert tényeket, amelyeket társadalomkutatók egy évtizede próbálnak elmagyarázni a kormánynak.
A Bizottság azt is javasolja, hogy a kormány biztosítsa az alapvető szolgáltatásokhoz és a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférést mindenki számára. Javítson az oktatás színvonalán, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban – olvasható az anyagban. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a magyarországi oktatási eredmények elmaradnak az uniós átlagtól:
15 éves korukra a tanulók az alapkészségei jelentősen elmaradnak az uniós és regionális átlagtól és az elmúlt évtizedben romlottak. A hátrányos helyzetű hallgatóknak kicsi az esélye a felsőoktatási szakokra való bejutásra.
Az iskolarendszer alacsony hatékonysága valószínűleg összefügg a tantervi autonómia alacsony szintjével, az iskolákon belüli társadalmi-gazdasági sokszínűség hiányával és az alacsony tanári fizetésekkel. Egyre nagyobb a tanárhiány, ami már Brüsszelből is jól látható az anyag tanúsága szerint.
Hasonlóan lesújtó – ám valós képet fest Brüsszel a magyar egészségügyről: az ágazat mutatói elmaradnak a legtöbb tagállamétól, ami egyrészt az egészségtelen életmódot, másrészt az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi. Az Unióban a magyarok előkelő helyen állnak a rossz levegőminőség miatti idő előtti halálozásban.
Az elkerülhető halálesetek száma az egyik legmagasabb az Unióban, részben a nem megfelelő szűrés, másrészt az alapellátás irányítása miatt - írják.
Az Unió ugyanakkor minden tagállamot a zöld és digitális átállásra és az energiafüggetlenség erősítésre szólítja a fel, és ezeket az intézkedéseket számon is kéri. Ezt a célt szolgálják többek között az újjáépítési (RRF) támogatások, amelyeket viszont Magyarország a jogállami-korrupciós fenntartások miatt nem kaphat meg egyelőre. Az Európai Bizottság azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, valamint a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítésével.
Megjegyzik, hogy Brüsszel számára érthetetlen, hogy a magyar kormány a megújulók közül miért zárja ki, illetve mellőzi a szél- és geotermikus energiát, annak ellenére, hogy jelentős lehetőségek lennének a hasznosításukban. Brüsszel újfent felszólítja a kormányt, hogy tegyen fokozott erőfeszítéseket a minden háztartás számára elérhető épületszigetelési programokra. Ez utóbbira az előző uniós költségvetési ciklusban egyszer a Bizottság már adott pénzt, ám azokból saját épületeit újította fel.
Gond lehet a nyugdíjakkal
A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága romlott a 13. havi nyugdíj bevezetésével, ugyanis azt a kormány ellentételezés vagyis a bevételek növeléses nélkül valósította meg, ráadásul nem egyszeri ideiglenes intézkedésként, hanem állandó kiadásként. Ezzel párhuzamosan a kormány fokozatosan csökkentette a társadalombiztosítási járulékok mértékét, így a bevételi oldalról is romlott a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága. Ezért a Bizottság a magyar kormányt a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát.
A Bizottság kifejti, hogy az elmúlt években számos olyan intézkedés történt a magyar nyugdíjrendszerben, amely a magas jövedelmű keresőknek növelte a nyugdíj-ígérvényt. Ezek közzé sorolják járulékfizetési felső korlát eltörlését vagy épp az egykulcsos szja-rendszer bevezetését, amelyek növelték a magas jövedelműek nyugdíjvárományát. Ezzel egyrészt nő a szakadék kisnyugdíjasok és az elit nyugdíjak között, ráadásul növeli a kiadásokat, így a nyugdíjrendszer stabilitását. Ezzel szemben a nyugdíjminimum 2008 óta változatlan – olvasható. A jelentés megjegyzi, hogy a jövőbeni nyugdíjkiadások az előrejelzések szerint jelentősen emelkedtek: a 2019-es 8 százalékról 2070-re a GDP 12 százaléka fölé nőhetnek.
