Azerbajdzsán;Örményország;Hegyi-Karabah;

Újabb orosz presztízsveszteség

A következő hetekben elkezdődnek a tárgyalások az Örményország és Azerbajdzsán közötti államközi kapcsolatokat szabályozó jövőbeli békeszerződésről, jelentette be közleményben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt követően, hogy vasárnap Brüsszelben uniós közvetítéssel egyeztetett Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök. Az elkövetkező napokban megkezdik a munkát a határbizottságok, az EU által szervezett Alijev és Pasinján közötti újabb csúcstalálkozót júliusra vagy augusztusra tervezik - részletezte az uniós vezető politikus.

A határbizottságok feladata a demarkáció, azaz a határok nyomvonalának kijelölése úgy, hogy azt mindkét érintett fél elfogadja. Ez viszont nem ígérkezik egyszerű feladatnak annak fényében, hogy a Hegyi-Karabah kapcsán harminc éve tartó azeri-örmény konfliktust mindeddig csak ideig-óráig befagyasztani lehetett, lezárni és rendezni nem. A Szovjetunió összeomlását követően kirobbant háború több mint 30 ezer halálos áldozatot követelt, a legutóbbi, 2020. szeptember-novemberében zajló fegyveres konfliktusban pedig mintegy 6500 ember vesztette életét.

A Hegyi-Karabah konfliktus ugyan Örményország és Azerbajdzsán között zajlik, a háttérben ugyanakkor Oroszország és Törökország vetélkedése húzódik meg. Az uniós békeközvetítésből azonban mindkét háttérhatalom kimarad. A 2020. novemberében zárult legutóbbi azeri-örmény háborút gyakorlatilag Törökország nyerte meg, a törökök által kiképzett és török drónokkal, modern fegyverekkel ellátott azeri erők egyértelmű vereséget mértek az Oroszország támogatását élvező örmény csapatokra és komoly presztízsveszteséget okoztak Oroszországnak. Pasinján kénytelen volt aláírni az örmények által megalázónak tartott, de Moszkva által is támogatott fegyverszüneti egyezményt. A vitatott területet azóta orosz békefenntartók felügyelik.

Tavaly november végén, a megállapodás egy éves évfordulóján még Vlagyimir Putyin elnök ültette Szocsiban tárgyalóasztalhoz Pasinjánt és Alijevet, sürgette a demarkációs bizottságok munkájának elkezdését és üdvözölte az Európai Unió által felajánlott békeközvetítést. Közölte, tárgyalt a kérdésről Charles Michellel az Európai Tanács elnökével, Moszkva aktívan segíteni fog bármilyen békemegállapodást. Ma már azonban aligha léphet fel béketeremtőként bárhol is Putyin és az orosz diplomácia.

Moszkva pozíciói különben is Hegyi-Karabhban is csökkentek, március végén újra fellángolt a konfliktus. Azerbajdzsán katonákat küldött az orosz békefenntartók által felügyelt területre, és elutasította azt az orosz követelést, hogy kivonja onnan csapatait. Örményország hiába szólította fel Oroszországot, hogy állítsa le az azeri területfoglalást és az örményeket sújtó „etnikai tisztogatást”, Moszkva már nem képes erre. Azeri médiahírek szerint az orosz kontingens egy részét már kivonták és Ukrajnába küldték. Moszkva ugyan tagadja ezt, de nagy valószínűséggel igaz, hiszen az ukrajnai fronton egyre nagyobbak az orosz emberveszteségek.