A naperőművek hálózati csatlakozásának akadályozása miatt veszélybe került a tiszta, független és békés megújulóenergia-hasznosítási eljárás – szögezi le közös nyilatkozatában a Magyar Napelem Iparági Egyesület, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a Magyar Szélenergia Ipari Társaság.
Az ügy előzményeként a hazai villamosenergia-rendszer üzemeltetői május elején arról nyilatkoztak, hogy a műszaki lehetőségek kifogytával további naperőmű-beruházóknak már nem adnak csatlakozási engedélyt. A hazai hálózatnak lépést kellett volna tartania a napelemek elmúlt években tapasztalt, robbanásszerű terjedésével. Ám ez nem történt meg. Kétségtelen tény, hogy a vezetékrendszer megfelelő fejlesztése híján egyre nagyobb kihívás a pillanatnyi országos villamosenergia-igény, illetve a megújulók – főképp a naperőművek - ezt általában nem követő termelési hullámzásának összehangolása. Ha ugyanis a pillanatnyi igények meghaladják a megújulós termelést, azt – legalábbis hasonlóképpen rugalmas – „hagyományos”, így elsősorban gáz- és szénerőművek termelésével kell kipótolni. A naperőművek nagyarányú terjedésre tükrében az áramellátás zavartalanságáért felelő, egyszersmind a nagyfeszültségű hálózatot üzemeltető, állami Mavir, illetve a fogyasztói vezetékrendszereket üzemeltető szolgáltatók egyaránt úgy látták, hogy további csatlakozási igények befogadása (alapvetően a vezetékrendszer felkészületlensége okán) már növelné az áramszünetek kockázatát. A tilalom a háztartási napelemekre, illetve a már zajló fejlesztések kapcsán kiadott hozzájárulásokra nem vonatkozik.
Az, hogy a közzétételt megelőző több mint egy éves csatlakozási szünet után a hálózati szolgáltatók immár határozatlan időre függesztették fel az új naperőművek befogadását, ellentétes az ország érdekeivel, veszélybe sodorja az ágazatot, a szén-dioxid-semlegesség mielőbbi elérését és korlátozza az ország önellátási esélyeit is - véli a három érdekképviselet.
Mióta a kormány 2030-ra 6,5, 2040-re pedig 12 gigawattnyi (GW) napelem hazai kiépítését célozta meg, nyilvánvalóvá vált, hogy e célok hamarabb is bekövetkezhetnek: évi 0,6-0,7 GW-s bővüléssel az összteljesítmény már idén év végére elérheti a 4 GW-t. Szerintük is fontos a szén-dioxid-kibocsátás-mentesség elérésének gyorsítása. A napenergia-hasznosítás a legolcsóbb áramtermelési mód, amit a nullához közelítő beruházási támogatási szükséglet is bizonyít - teszik hozzá. Hitet tesznek a szélerőművek mellett is, amelyek termelése javarészt épp kiegészíti a napelemekét, jelentősen növelve az ellátás biztonságát. (Ehhez képest az Orbán-kormány immár hat éve gyakorlatilag tiltja új szélerőművek telepítését.)
A három szervezet az engedélyezés átláthatóságát is hiányolja. Bizonyos jelekből ugyanis úgy látják, hogy a hálózat adottságai valójában mégis csak lehetővé tennék további napelemes csatlakozási igények befogadását. Mivel szerintük a mostani helyzet az ágazat hanyatlásával fenyeget, a témában iparági egyeztetést kezdeményeznek.
Más szakértők már csak azért is fonáknak tartják a helyzetet, mert Orbán Viktor újbóli beiktatását követően külön hangot adott abbéli szándékainak, hogy Magyarországot a napelemparkok a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emeljék.
Az üggyel kapcsolatos tegnapi megkeresésünkre az illetékes innovációs és technológiai tárcától cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
