átlagbér;mediánbér;KSH;fizetésemelés;munkaerőpiac;dolgozók;Publicus Intézet;

2022-05-24 17:08:00

A KSH szerint 511 ezer forint a hivatalos átlagbér, bár ezt a dolgozók háromnegyede nem keresi meg

Az elemzők arra figyelmeztetnek, a bérnövekedés jelentős, és ez tovább növeli az inflációt.

Az előző havinál 35 ezer forinttal alacsonyabb, ám továbbra is kiugróan magas, 511 400 forintos bruttó átlagkeresetet mért a KSH márciusra, ami 17,5 százalékos éves bruttó bérnövekedést jelent. A prémiumok, jutalmak, egyhavi különjuttatások ebben a hónapban is jócskán megdobták az átlagot, az ezek nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset csak 459 700 forint volt.

Februárban a KSH az egyszeri, hathavi fegyverpénz torzító hatása miatt még magasabb, 546 ezer forintos bruttó átlagbért számított ki. Ekkora összeget azonban a Publicus Népszava számára készített április eleji felmérése szerint csak a dolgozók tizede keresett februárban. Igaz, az aktív munkavállalók másik tizede ennél is magasabb fizetést kapott, ugyanakkor a dolgozók háromnegyede a KSH által mért összegnél kevesebbet keresett. Életkor szerint ezen arányokban 18 és 59 éves kor között nincs lényegi eltérés, ám a 60 évesnél idősebbeknek már a 93 százaléka kapott a KSH hivatalos átlagbérénél kisebb fizetést. A nők 85 százaléka keresett kevesebbet.

A felmérés eredménye nem váratlan, hiszen a KSH kereseti adatait az utóbbi időben egyre több kritika éri. A bruttó átlagbér kiszámításakor ugyanis csupán azt a mintegy 2,9 millió alkalmazottat veszik figyelembe, aki napi 8 órában, legalább 5 fős cégnél dolgozik. A szintén a KSH által mért foglalkoztatotti létszám ugyanakkor már 4,7 millió főre rúg. A prémiumok, egyszeri juttatások tovább torzítják a fizetésekről e szűkebb munkavállalói csoport alapján alkotott képet, miközben az átlagot amúgy is könnyen felfelé húzza egy-egy magasabb bér. A KSH havi gyorstájékoztatóihoz kapcsolódó táblázatokból ugyanakkor kikereshető olyan adat is, amely figyelembe veszi a kisebb cégek dolgozóit is. Így nézve a teljes munkaidős alkalmazottak száma már 3,16 millió. Az ő keresetüket sorba állítva az éppen középen lévő összeg - vagyis a medián bér - márciusban bruttó 379 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak fele - több, mint másfél millió ember - bruttó 379 ezer forintnál is kevesebbet keresett ekkor, miközben a hivatalos átlagbér ennél 132 ezer forinttal magasabb volt.

Bármelyik kereseti adatot is nézzük azonban, az a bérkiáramlás jelentős erősödését mutatja: a bruttó átlag 17,5, a rendszeres 15,5, a medián 16,5 százalékkal nőtt. A vállalati szféra adatai ­- a márciusban mért 16,2 százalékos bérnövekedés 4 százalékponttal múlja felül a februári statisztikát - pedig azt sejtetik, hogy a versenyszférában kifizetett bónuszok is segítettek megemelni az átlagbért – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Három szektorban - az energia, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a szakmai, tudományos műszaki tevékenység területén - mutatkozott jelentős gyorsulás a bérnövekedésben. Eközben az állami szférában 17,3 százalékos volt a növekmény, ami - az extrém februári értéket kivéve - szintén felülmúlja az elmúlt hónapok bérnövekedését. Jelen esetben tehát mindkét főbb szektor esetében erősödhettek az egyszeri kifizetések. Az elemző szerint mindez megerősíti az idei évre vonatkozó, 15 százalék körüli bérnövekedési várakozásokat.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétszámjegyű bérnövekedéshez a munkaerőhiány is hozzájárult. A dolgozókért folyó versenyben több ágazatban kénytelenek a vállalkozások egyre magasabb fizetéseket kínálni. Megjegyezte: az erőteljes bérnövekedés élénkíti a belső fogyasztást, ami az inflációt felfelé húzza. Másrészt pedig növeli a vállalkozások költségeit, amit azok igyekeznek áthárítani a vásárlókra, így ez a hatás is megjelenik a fogyasztói árakban.