Jön egy kis rendszerváltás, véget vet az illiberalizmusnak, új stílust honosít meg a szlovén kormányfő

Miután szerda este, 54 vokssal a 90 tagú szlovén törvényhozásban a parlament is bizalmat szavazott Robert Golobnak, az áprilisi parlamenti választáson győztes Szabadság Mozgalom (GS) vezetőjének, a beiktatott kormányfő viharos gyorsasággal kíván új kormányt alakítani. Golob pártja, továbbá a szociáldemokraták (SD) és a Baloldal nevű tömörülés kedden hivatalosan is hitet tettek az új koalíció megalakítása mellett. Egyfajta rendszerváltás megy végbe Szlovéniában, hiszen az illiberális Janez Jansa eddigi politikájával gyökeresen szakít az új kabinet.

Golob célja, hogy menedzseri szemléletet érvényesítsen a kormányzás során. Ezért is kívánja a lehető leggyorsabban felállítani az új kabinetet, aminek leghamarabbi várható időpontja június 1. Eredetileg már pénteken meg akarta kezdeni a kijelölt miniszterek meghallgatását a ljubljanai parlament illetékes bizottságaiban, végül azonban egy nappal később kezdődik a procedúra, hogy teljesüljön a törvényben előírt háromnapos felkészülési idő. Mint a szlovén sajtó írta, elsőként Matjaz Han gazdasági miniszterjelöltet hallgatják meg, őt követi Asta Vrecko kulturális miniszterjelölt, majd a szlovén diplomácia élére kinevezendő szociáldemokrata vezető, Tanja Fajon következik.

A kinevezett miniszterelnök közölte a kormány elsősorban az energiaárakra, a rászorulók megsegítésére koncentrál. Parlamenti expozéjában kifejtette, szükség esetén szabályozzák az élelmiszerárakat, tárgyalást kezdenek a beszállítókkal, a kiskereskedőkkel. Kifejtette, mindenkinek „tisztességes módon kell kivennie a részét a terhekből”.

Az új koalíció jelezte, az ellenzékkel együtt kíván működni olyan kérdésekben, amelyek kétharmados többséget igényelnek, ilyen például a választási törvény módosítása. A következő kabinet számára komoly kihívást jelent a nyugdíjreform is, aminek elfogadásához nincs szükség alkotmányos többségre. Golob láthatóan ügyesen megosztja az ellenzéket. Paktumot kíván kötni az előző kormánykoalícióban résztvevő Új Szlovéniával (NSi), amivel igencsak kiváltotta Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökének haragját.

Jansa eddig amúgy sem sok jelét adta annak, hogy konstruktív ellenzékként viselkedne majd. A populista ex-kormányfő, aki Orbán Viktor Magyarországon meghonosított módszereit részint magyar pénzből kívánta próbálta másolni, igyekszik ott keresztbe tenni az új kormánynak, ahol csak tud. Az SDS már a parlament alakuló ülésére több mint harminc javaslatot nyújtott be, például népszavazást iratna ki az úgynevezett kormányreformról, amely alapján az új kabinet működne. Bár nyilvánvalóan Jansáék kezdeményezése érvénytelen lesz, ez a lépés is csak azt a célt szolgálja, hogy lelassítsák a döntési mechanizmust, amennyire csak lehet. A szlovén állami tévé átalakítását is meg akarják nehezíteni. Az RTV Sloveniját Jansa térdre kényszerítette, levették a képernyőről a kormánnyal szemben kritikus műsorokat, illetve újságírókat.

Szlovén vélekedések szerint Jansa pártja ellenzékben még inkább a szélsőjobb felé fordul. Bár ebben nincs semmi meglepő. Igor Luksic politológus a Delo című lapban emlékeztetett arra, hogy 2020, azaz Jansa miniszterelnöki kinevezése, harmadik kormányának megalakulása előtt az SDS nagyon agresszív ellenzéki magatartást tanúsított. „Ezt a stílust folytatta a kormányzása alatt, és most ellenzékben is ugyanezt teszi.” Mint mondta, Jansa az elmúlt négy évben intenzíven radikalizálta választóit. Így az SDS-re szavazók még keményebb fellépést várnak el a párttól, tehát Jansa saját politikájának foglyává vált. Luksic hozzátette, Jansa pártja minden rendelkezésére álló eszközt bevet azért, hogy megkeserítse a kormány életét. Ám ez a stratégia könnyen vissza is üthet.