Egy 2009-es rendelet értelmében az EU területén 2011 óta fokozatosan el kellene, hogy tűnjön az 55 legkárosabb növényvédő szer. A kontinensen termesztett gyümölcsfajták 97 170 mintájának elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált kilenc év alatt 53 százalékkal nőtt a legkockázatosabb kategóriába sorolt vegyszerekkel szennyezett minták gyakorisága.
Az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) most megjelent elemzése a 2011-2019 közötti időszak adatait veszi alapul: azt vizsgálták, hogy európa belső piacain forgalomba kerülő, nem importból származó gyümölcsök, zöldségek hány százalékában találhatók különösen kockázatosnak minősített, helyettesítendő növényvédőszer hatóanyag nyomai. Az EU-ban 55 hatóanyagot minősítettek olyan veszélyesnek, hogy ki kellene őket vonni, és valami mással helyettesíteni, de ennek ellenére, ha nem is mindegyiküket, de sokukat egyre nagyobb mértékben használják Európában. A kontinensen termesztett gyümölcsfajták 97 170 mintájának elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált kilenc év alatt 53 százalékkal nőtt a legkockázatosabb kategóriába sorolt vegyszerekkel szennyezett minták gyakorisága.
Az EU-ban továbbra is Magyarországon engedélyezett a legtöbb - ötvenféle - ilyen hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer használata, így aligha meglepő a hazai gyümölcsök, zöldségek szennyezettsége. A hazai cseresznyék felénél mutattak ki veszélyes anyagokat, a fejes saláták 38 százaléka érintett (ez európai szinten a harmadik legrosszabb), az uborkáknak 32 százaléka (ez kétszer magasabb, mint az uniós átlag).
A legtöbb szennyezett gyümölcsöt, zöldséget árusító országok között az első helyen Belgium áll a legtöbb pozitív mintával - 34 százalék, Németország 20 százalékkal az ötödik, míg Magyarország összességében „csak” a tizedik 17 százalékkal.
A részletes elemzések azt mutatják, Belgiumban kevesebb szerből többet használtak, míg Magyarországon több szerből mutattak ki alacsonyabb szennyezettséget. A PAN Europe és tagszervezetei a 12 legmérgezőbb növényvédő azonnali betiltását és az 55 nagyon káros peszticid 2030-ig történő teljes kivonását követelik.
Simon Gergely, a Növényvédőszer Akcióhálózat szakértője, aki segítette az anyag összeállítását, lapunknak elmondta, az adatok gyűjtése hivatalos módon történt, az egyes országok élelmiszerbiztonsági hatóságai által szolgáltatott éves adatokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) összegezte, ez a tanulmány alapja. A PAN Europe jelentése szerint nem hogy csökkentek volna a növényvédőszer-maradványok, hanem nőtt a mennyiségük. Lényeges viszont megemlíteni, nincs arról szó, hogy ezek a szerek határérték feletti mennyiségben lennének jelen a növényekben, csak azt állítják az elemzők, megtalálhatók nyomaik. Az említett 55 káros anyagot az EU-s rendeletek értelmében helyettesíteni kellene, illetve 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni a használatukat. A betiltott szerek csak nagyon kis mértékben fordulhatnak elő, de az engedélyezettek jelen lehetnek, bár az aktivisták szerint túl magasak a határértékek. Sok hormonkárosító vegyület használható, pedig ezekről tudományosan bizonyított, hogy nincs biztonságos határértékük. Az első helyeken álló országokban viszonylag jól állnak a helyettesítésekkel, de az adatokból jól látszik, kevesebb anyagot, de intenzívebben használnak. Az EU félmunkát végzett, néhány szert betiltott, de végeredményben a tagországokra bízta, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek. Ráadásul egyes országok - köztük Magyarország - kilobbizták, hogy az ötven százalék csökkentés ne minden egyes országra vonatkozzon, hanem uniós szinten legyen érvényes. Így fordulhat elő, hogy sok szer esetében növekszik az előfordulási arány, miközben az, hogy valójában mennyit használnak fel belőlük a növénytermesztők, üzleti titok. ,,A jelentésünkben az Agrárkamara állításával szemben nem azt állítjuk, hogy a magyar termesztők törvényt sértettek, hanem azt, hogy az országok hatóságai, köztük a magyarok is, gyakorlatilag bojkottálják az EU-s törvények végrehajtását: nem helyettesítik a helyettesítendő anyagokat” - hangsúlyozta a szakértő.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet csütörtökön közleményt adott ki, amelyben az áll, megdöbbenéssel olvasták azokat a magyar sajtóban megjelent cikkeket, amelyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság az – írják –, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre. Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem, mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve - olvasható cáfolatukban.
A közlemény arra azonban nem tér ki, hogy ezek a cikkek a PAN Europe - amely 1982 óta 600 civil szervezet közreműködésével küzd a káros növényvédőszerek használata ellen - konkrét adatokon alapuló, 80 oldalas, az egyes országokat, növényeket, vegyszereket, részletesen, százalékos arányokat bemutatva elemző tanulmányát veszik alapul, és ezt meg is említi.
Darvas Bélának, az MTA doktorának, a biológiai tudomány kandidátusának a közleményre reagáló Facebook írásából pontosan kiderül, hogy a PAN Europe a tanulmányhoz az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) éves jelentéseinek elkészítéséhez használt uniós, hivatalos ellenőrzési adatokból vette át a jelzett időszakra vonatkozóan az adatokat, amelyek “statisztikailag elég reprezentatívak ahhoz, hogy megbecsüljék az uniós fogyasztók e maradékanyagoknak való kitettségét”. A lényeg tehát, hogy a szervezet az EFSA által gyűjtött, a tagországi jelentésekre támaszkodó (hivatalos adatszolgáltató nálunk a Nébih) adatokból dolgozott - derül ki a bejegyzésből.
