Nem sokkal hétfő éjfél előtt megállapodtak az Európai Unió állam- és kormányfői az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, amelynek része az olajembargó – írja tudósítónk, Halmai Katalin Brüsszelből.
A csúcstalálkozó első napján született megállapodás értelmében az év végéig bevezetendő, szakaszos olajstop végrehajtása alól mentességet kapnak azok a tagállamok, amelyekhez a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik az energiahordozó.
Magyarországon kívül ebbe az országcsoportba tartozik Csehország, Lengyelország, Németország és Szlovákia.
Mivel a lengyelek és a németek már korábban bejelentették, hogy hat hónapon belül leválnak az orosz olajról, a kirótt szankciót csak az EU-ba irányuló orosz import 10 százalékát elfogyasztó magyaroknak, cseheknek és szlovákoknak nem kell teljesíteniük. Ezzel teljesült Orbán Viktor követelése, aki a csúcsra érkezvén megismételte a korábbi követelését, miszerint a vezetékes olajszállításokat mentesíteni kell az embargó alól. A csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozat nem pontosítja, hogy az átmeneti kivételezés mennyi időre szól, pusztán rögzíti, hogy a vezetők minél előbb vissza fognak térni a kérdés megvitatására. A magyar miniszterelnöknek sikerült garanciát kapnia arra is, hogy ha a Barátságon hirtelen megszakadna a kőolajszállítás, akkor az Európai Unió vészhelyzeti intézkedéseket vezet be az ellátás biztosításának érdekében. E szerint
„az ellátás hirtelen megszakadása esetén az ellátás biztonságát vészhelyzeti megoldásokkal oldják meg”.
Urusla von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a segítség az Adria-kőolajvezetéken érkezne Magyarországra, amelynek a kapacitását viszonylag gyorsan ki lehet bővíteni, együtt a finomítók átállításával a nem orosz nyersolaj feldolgozására.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozata leszögezi, hogy az olajembargó bevezetésáben biztosítani kell a jól működő egységes piacot, amelynek része a tisztességes verseny. A részleges tilalom ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy torzítja a versenyt, mivel az oroszországi csővezetékekhez csatlakozó finomítók – az olcsóbb orosz olaj matt – árelőnyt élveznek a többiekkel szemben.
Az olajembargóról született politikai egyetértést a tagállamok brüsszeli képviselői öntik majd jogi formába, előreláthatólag a hét közepén. A megállapodásnak valószínűleg része lesz a vezetéken érkező olaj re-exportjának, és a feldolgozott kőolaj-termékek újbóli eladásának a tilalma, éppen a versenyt torzító lépések elkerülése érdekében.
A részletek pontosítását követően életbe léphet a hatodik szankciós csomag, amely az olajstop mellett tartalmazza egyebek között az orosz Sberbank leválasztását a Swift globális bankközi üzenetküldési rendszerről és újabb korlátozásokat vezet be az állami propagandát terjesztő orosz médiával, illetve a háborút támogató személyekkel szemben.
Más kemény intézkedések
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően bejelentette, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében.
Charles Michel szerint – írja az MTI – az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára. Az orosz olaj kivitelének tilalma hatalmas finanszírozási forrást vág el Moszkva hadigépezetétől, de a tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más kemény intézkedéseket is tartalmaz”, köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.
Charles Michel üzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva azt írta, nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt - emelte ki. – Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat – fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával. Kijelentette azt is, az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. „Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez” - tette hozzá.
Orbán Viktor ünnepel
A magyar miniszterelnök a tárgyalásokat követően azt mondta, „olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Szerinte „megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon”.
Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll, ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen.
Mark Rutte holland kormányfő egyébként a találkozó után elismerte, hogy a magyar igények helyzetükből adódóan jogosnak tekinthetők, megjegyezte, az Orbán-kormány a cseh és a szlovák mentességért is lobbizott. Szerinte bár problémát jelent, hogy ezek az országok nagymértékben függenek az orosz olajtól, át kell tekinteni, hogy a Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő tagállamoknak körülbelül mennyi időbe telik a finomítók szükséges átépítése. Azt ugyanakkor leszögezte, nem gondolja, hogy a megállapodással Orbánék Viktor aratott volna nagy győzelmet.
Az Európai Tanács ülésére Kijevből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bejelentkezett, gyors cselekvésre, egységes fellépésre sürgette az uniós tagállamokat. Az ország helyreállításának finanszírozására meg is szavazta a tanácsi testület a mintegy 9 milliárd eurós támogatást.