Győzelmi jelentéssel tért haza a másfél napos brüsszeli csúcsról Orbán Viktor, aki Facebook-oldalán azt tette közzé, hogy “Az apa férfi, az anya nő, a benzin marad 480”. A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy ismét sikerült “megvédenie a magyar családokat”, mivel a találkozó résztvevői ugyan megállapodtak az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagról, és benne az olajembargó bevezetéséről, ez utóbbiból azonban Magyarország kimarad.
Az állam- és kormányfők - elsősorban a magyar kormány nyomására - úgy döntöttek, hogy a Barátság kőolaj-vezetéken érkező nyersanyagot átmenetileg kivonják az év végén életbe lépő uniós szintű büntetőintézkedés hatálya alól. A huszonhetek döntése értelmében Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának egyelőre nem kell végrehajtania az embargót, a vezeték által érintett két másik tagállam - Németország és Lengyelország - pedig már korábban jelezte, hogy hat hónapon belül leválik az orosz energiahordozóról. Ezzel a döntéssel az Európába érkező orosz nyersolaj 10 százaléka kerül ki a behozatali tilalom alól.
Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás után újságírók előtt védelmébe vette a kompromisszumot, mondván: a mentességek korlátozottak és minimális hatást gyakorolnak a szankciókra. Több vezető politikus, köztük Mark Rutte holland kormányfő megértéssel szólt arról, hogy a három közép-európai ország erősen függ az orosz kőolaj-behozataltól, amit méltányolni kell. Philip Lamberts, az Európai Parlament zöldpárti frakcióvezetője közleményében másként vélekedett, szerinte “a magyar miniszterelnök sikeres zsarolásának” köszönhető, hogy az EU nem tud teljes körű tilalmat bevezetni.
A másfél napos csúcs résztvevői megerősítették, hogy a tengeren érkező nyersolajat hat hónapon belül, a finomított termékeket pedig az év végéig kivezetik a piacról. A tető alá hozott egyezség nem tartalmazza, hogy a magyarok, a csehek és a szlovákok meddig élvezhetik a kivételezett állapotot, pusztán azt rögzíti, hogy a vezetők a lehető leghamarabb visszatérnek ennek pontosítására.
Az Orbán-kormány hosszabb ideje követelte, hogy a vezetékes nyersolajat vonják ki az általános olajembargó hatálya alól, majd a csúcs előtti napokban újabb kéréssel állt elő. Felvetette, hogy Magyarország kapjon garanciákat energiaellátásának biztosítására akkor is, ha a Barátság kőolajvezetéken váratlanul zavar támadna, és megszakadna a szállítás. A csúcs résztvevői ebbe is belementek, és a találkozó zárónyilatkozatába foglalták, hogy az Európai Unió ez esetben vészhelyzeti intézkedéseket vezet be az ellátás garantálásának érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a segítség az Adria kőolajvezetéken érkezne Magyarországra, amelynek a kapacitását viszonylag gyorsan ki lehet bővíteni, együtt a finomítók átállításával a nem orosz nyersolaj feldolgozására.
Mivel a részleges olajstop torzíthatja a versenyt az Unió egységes piacán, a csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bevezetése után biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket. Az oroszországi csővezetékekhez csatlakozó finomítók termékei - az olcsóbb orosz olaj matt - jelenleg árelőnyt élveznek a többiekkel szemben, ami aggályokat kelt a tagállamok többségében.
A behozatali tilalomról született politikai egyetértést a huszonhetek brüsszeli képviselői öntik majd jogi formába, előreláthatólag a hét közepén. A megállapodásnak valószínűleg része lesz a vezetéken érkező olaj re-exportjának, és a feldolgozott kőolaj-termékek újbóli eladásának a tilalma, éppen a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Az előbbire a magyar kormány szintén mentességet szeretett volna kiharcolni, és követelése még előjöhet a csomagot véglegesítő brüsszeli tárgyalásokon.
A Financial Times című brit üzleti lap egy magas rangú európai bizottsági tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy ha Orbán Viktor nem lesz hajlandó határidőt szabni az olajembargóhoz való magyar csatlakozásra, akkor Brüsszel vámokkal sújthatja az orosz kőolajimportot. Ezáltal a keletről érkező energiahordozó kevésbé lenne versenyképes, és Moszkva arra kényszerülne, hogy árengedményt adjon, vagy Magyarországnak kellene többet fizetnie érte. Az orosz olaj megvámolásáról a tagállamok többsége dönthet, nem kell hozzá konszenzus.
Kilenc milliárdos támogatás
A brüsszeli csúcs résztvevői megegyeztek, hogy még idén kilenc milliárd euró értékű rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának, sürgős likviditási problémáinak megoldására. Keddi tárgyalásaikon szóba kerültek a magas energiaárak, és megbízták az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az áremelkedés megfékezésének a lehetőségeit, beleértve az importár-plafonok ideiglenes bevezetésének a lehetőségét.
