Kettészakadt a nyugdíjas társadalom: az alul lévők egyre szegényebbek, a felső réteg a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése miatt milliós nyugdíjakat kap

Bár a szakértők korszerűtlennek tartják a mostani nyugdíjrendszert, a kormány nem tárgyal senkivel és a jelek szerint nem lesz új tervük sem.

Az Orbán-kormány nyugdíj kérdésekben hajthatatlan, sem a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségeiről, sem az éves nyugdíjemelés módjáról vagy más ezekkel összefüggő kérdésekről nem hajlandó tárgyalni senkivel. A 2013-tól megváltoztatott szabályok azonban sok tekintetben igazságtalanok, a nyugdíjas társadalom szélsőségesen kettészakad: az alul lévők egyre szegényebbek, a felső réteg a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése miatt milliós nyugdíjakat kap.

Ez a két véglet már az Európai Uniónak is szemet szúrt, a legutóbbi országjelentésben külön is felhívták a magyar vezetés figyelmét arra, hogy a nyugdíjrendszer utóbbi évtizedben született módosításai növelik a nyugdíjasok közti egyenlőtlenségeket, ráadásul egyre több pénzbe kerülnek. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva ezt úgy fogalmazta meg, hogy

Hasonló kritikát fogalmaztak meg az uniós elemzők amiatt, hogy a nyugdíjak egyre jobban elszakadnak a bérektől. Azt mondják, „az elmúlt 6 évben a nyugdíjak évente 2,7 százalékkal, a bérek viszont ennél gyorsabban, átlagosan 9,6 százalékkal nőttek. Ennek eredményeként a 2022-ben nyugdíjazottak nyugellátása névértéken több mint 40 százalékkal magasabb volt azokénál, akik ugyanolyan hosszú szolgálati idő után, de 6 évvel korábban vonultak nyugdíjba”.

A felvetett kérdésekre átfogó kormányzati válaszok nem születtek, a politikai céllal visszahozott 13. havi nyugdíj és az elszabadult infláció miatt a kötelezőnél gyakoribb nyugdíjkiegészítés az időseknek jó, de rendszerszinten nem jelent változást. A NYUSZET soros elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte lapunknak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május” című nemrég megjelent javaslatcsomagja több ponton is belenyúlna a nyugdíjrendszerbe, mégsem gondolja, hogy átfogó reformcsomagról van szó. Hegyesiné Orsós Éva szerint ugyanis egy ekkora társadalmi rendszer átalakítása rengeteg előzetes felmérést, számolást igényel, és feltételezi az érintettekkel való egyeztetést, de ilyenekről nem lehet hallani.

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületet vezetője is korszerűtlennek tartja a mostani nyugdíjrendszert, és Orsós Évához hasonlóan ő sem lát olyan jeleket, amelyek új kormányzati nyugdíjtervekről szólnának. A jegybank 144 pontos javaslatcsomagjából 4 pont foglalkozik az idős emberek anyagi ellátásának kérdésével, de Karácsony Mihály nem érez sem társadalmi, sem pedig tudományos nyomást, ami rákényszerítené a kormányt egy új, modern, XXI. századi nyugdíjpolitika létrehozására, s szerinte a pénzügyi lobbi ötletei nem álltak össze olyan átgondolt rendszerré, amely a társadalmi igazságosságot tartaná szem előtt.

A Nyugdíjas Parlament elnöke kifogásolja, hogy ebben a kérdésben alapvetően a demográfusok véleményét veszik alapul, akik kiszámolják a születéskor várható élettartamot, s ehhez a 70-80 év múlva elérkező állapothoz akarják igazítani a mindenkori nyugdíjkorhatárt. Farkas András nyugdíjszakértő sem tarja aktuálisnak a nyugdíjkorhatár további emelését, ami ötlet szinten megjelent a jegybanki javaslatcsomagban. A nyugdíjguru a portfolio.hu oldalon fejtette ki, hogy a magyar korhatáremelés épp most zárult le, sok uniós országban korábban lehet kilépni a munkából, mint nálunk, így Magyarországon semmi nem indokolja az életkor kitolásának folytatását. Karácsony azért tartja korszerűtlennek a kormány hozzáállását ehhez a kérdéshez, mert a nemzeti szinten elosztható jövedelem nagysága nem az annak megtermelésében résztvevők számától függ, hanem a hatékonyságtól, termelékenységtől. Ezen kellene javítani, s akkor lenne fedezet a mainál nagyobb nyugdíjas tömeg méltó nyugdíjára.

A Nyugdíjas Parlament vezetője arra is emlékeztetett, hogy a magyar férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazását, ami mindenképpen központi változtatást igényel. Az uniós javaslatcsomag például kiemelte, hogy Magyarországon a legmagasabb a ledolgozott órák száma, vagyis az alacsony hatékonyságot az emberek agyondolgoztatásával akarjuk ellensúlyozni.