Az Alkotmánybíróság elnöke a kormánylapban bizonygatta, hogy mennyire függetlenek

Karácsony Gergely kritikájáról pedig az ötvenes évek kuláküldözései jutottak eszébe.

„Az Alkotmánybíróság valóban az egyik fontos szereplője a fékek és ellensúlyok rendszerének. A magyar alkotmányos rendünk így alakult ki a rendszerváltozás idején, elképzelhetetlen a szervezetünk nélkül. A skandináv országokban, illetve például Hollandiában ugyan nincs Alkotmánybíróság, de ott az angolszász jogrendszer működik, amely szerint minden bíróság mindenkire kiterjedő döntéseket tud hozni” - jelentette ki az Alkotmánybíróság elnöke a Magyar Nemzet néven megjelenő kormányzati kiadványban.

Sulyok Tamás azt mondta, képes a testület valóságos normakontrollt gyakorolni. Kapott kérdést azzal a kampányban felmerült ellenzéki felvetéssel kapcsolatban is, miszerint akár feles többséggel is lehetne alkotmányozni. Sulyok Tamás aggályosnak tartja, hogy ezt az elképzelést egy miniszterelnök-jelölt is magáévá tette, nemcsak a jogászok egy szűk csoportjának véleménye volt. Abban minden komoly szakembernél egyetértés van, hogy a kétharmados törvényeket nem lehet feles többséggel megváltoztatni, az alkotmányt pedig mindig is csak kétharmados többséggel lehetett módosítani - magyarázta. Karácsony Gergely felvetésére - melyben zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezetének nevezte az Alkotmánybíróságot a Fudan-népszavazás elkaszálásáért - azt mondta, ízlés dolga, ki nevezi a másikat pártkatonának.

Megjegyezte, Európában egyedülálló, hogy ilyen régóta egy pártszövetségnek van kétharmados többsége a parlamentben, nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a közvélemény egy része az „ördögöt” látja ott is, ahol nincs. Ez viszont a véleménynyilvánítási szabadság alapjogának körébe tartozik, amit nekem hivatalból is védenem kell, hiszen alkotmányos érték - tette hozzá.

Arra is magyarázatot adott, miért kaszálták el a Fudan Egyetemmel kapcsolatos népszavazást. Az alaptörvény szerint a népszavazásnak korlátja a nemzetközi kötelezettségvállalás. Az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy egy nemzetközi kötelezettségvállalást végrehajtó törvény nagyon is szorosan kapcsolódik ehhez a nemzetközi kötelezettségvállaláshoz. Ennek megszüntetéséről ezért nem lehet referendumot tartani.

Az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kérdésről pedig azt mondta, „nemcsak a költségvetési törvényhez való kötődés számít, hanem egyáltalán az összes költségvetést érintő kérdésben sem helyes megengedni a referendumot. Gondoljunk bele, mi lenne, ha arról hirdetnének meg népszavazást, hogy legyen a jelenlegi mérték ötszöröse a nyugdíj. Nyilvánvaló, hogy ezt mindenki megszavazná, de beláthatatlan következményekkel járhatna az állam, a gazdaság stabilitása szempontjából.”

Ugyancsak adott egy értelmezést arról, miért nincsen semmi gond azzal, hogy a vakcinára regisztrálókat a kormányzat kampányüzenetekkel bombázta. „Az Alkotmánybíróság, megvizsgálva ennek a levélnek a szövegét, arra a következtetésre jutott, hogy a kormány néhány nappal a háború kitörése után a háborúról tájékoztatott, vagyis a tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. Igaz, hogy a kabinet érvei mellett ismertették egy mondatban az ellenzék ezzel kapcsolatos álláspontját is, de ez nem számít kifejezetten kampánytevékenységnek. A tájékoztatási kötelezettséghez ugyanis ez is hozzá tartozik.”

Sulyok Tamás a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó rendelettel kapcsolatos kérdést azzal hárította el, hogy egy folyamatban lévő ügyről van szó és az indítványból állapítható meg, hogy a panasz érdemben vizsgálható lesz-e.

Jelezte azt is, Novák Katalinnal jó emberi kapcsolata van,