Minden ötödik magyar gyerek szegénységbe születik, százezrek nem jutnak orvosi ellátáshoz – Itt a lesújtó gyermekjogi jelentés

Döbbenetesen nagy a munkaerőhiány a gyermekvédelmi szektorban. Pedig fontos lenne, hogy több legyen azokból a felnőttekből, akik odafigyelnek a kiskorúakra, és segítenek nekik, ha elakadnak vagy problémájuk van – fogalmazott a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány alapítója. Gyurkó Szilvia hozzátette: a kiskorúak helyzete nagyon eltérő attól függően, hogy hova születnek, és a családjuknak milyen anyagi és érdekérvényesítési képességeik, kapcsolataik vannak. Alapvetően változtatni kellene azon, hogy a születéskori helyzet legyen a gyermek életminőségének legmeghatározóbb feltétele.

Nincs, aki gyógyítsa a gyerekeket

A szervezet a napokban tette közzé Gyermekjogi Jelentését, amely arról ad átfogó képet, milyen kihívások mellett működött tavaly a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy. A készítők úgy fogalmaztak: „2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt.” Rámutattak, hogy meghaladja a százezret azoknak a gyermekeknek a száma, akik helyben nem jutnak hozzá semmilyen háziorvosi ellátáshoz, miután 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.A szegénység a gyerekek 21,7 százalékát érinti, családok százezrei élnek lakásszegénységben. Noha a családtámogatások rendszere összefonódik a lakástámogatással – gondoljunk a csokra –, az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, ami igaz a lakásfelújítási támogatásra is. A lakásukat elvesztő családokat nem védi senki és semmi, ilyen esetben a gyermeket el is szakíthatják a szülőktől. A koronavírus-járvány alatt a pedagógusok nagyobb része, 62 százaléka nem kapott megfelelő szakmai segítséget az online oktatáshoz, a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásait pedig a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra.

Titkolják az adatokat

A Hintalovon munkáját nagyban nehezítette, hogy a szakemberek egyre kevesebb adatból dolgozhatnak. Gyakran fordul elő, hogy egy-egy szakmai anyag nem elérhető, és „egyre komolyabb kihívás a semleges, szakmai érvelés. A gyermekjogok, a gyermekvédelem és a többi érintett szektor politikai és ideológiai harcok kereszttüzében áll” – írták a jelentésben. Gyurkó Szilvia példaként említette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától hiába kérték ki az intézményekben elkövetett gyermekbántalmazásos esetekre vonatkozó adatokat, nem kapták meg azokat. Kíváncsiak lettek volna egyebek mellett arra, hány jelzés érkezett, hány ügy volt, milyen típusú bántalmazások, visszaélések történtek, azokban milyen eljárásokat folytattak le, és milyen eredménnyel zárultak. Arra a kérdésre sem kaptak választ, hogy hány gyermeket hallgattak meg közvetlenül a bíróságokon házassági bontóperekben, kapcsolattartási ügyekben és egyéb eljárásokban. Az, hogy ez utóbbi mennyire fontos lenne, a napokban történt újabb tragédia is rámutat.

Több joga lett a bántalmazónak

Ahogy lapunkban is megírtuk, múlt hét végén egy 14 és 16 éves testvérpárt gyilkolt meg egy férfi Aszódon a láthatás alatt. A lányok édesanyjukkal négy éve menekültek el a bántalmazó apa elől, a kisebbik lány védelem alatt is állt a férfi erőszakos viselkedése miatt. Ennek ellenére az anyának egy ideiglenes hatályú végzés értelmében biztosítania kellett a folyamatos kapcsolattartást. Egy másik törté­net­ről a Nem Tehetsz Róla, Te­­hetsz Ellene Ala­pítvány számolt be Facebook-oldalán: „Egy anya írt, akire letöltendőt kért az ügyészség, miután – elmondása szerint – a bíró feljelentette a kapcsolattartás akadályozásáért. Erre az ügyész perújrafelvételt, majd letöltendőt kért – az anyára. A gyerek nem akar kapcsolatot tartani az őt szexuálisan bántalmazó apával, az anya pedig, aki védeni próbálja, a fentiekkel néz szembe.

Ezer ilyen esetet mesélhetnénk, csak a saját praxisunkból.”A Hintalovon Alapítvány jelentésében a pozitív változások között szerepel a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárások módosítása.Gyurkó Szilvia azonban hangsúlyozta: alapvetően jogszabály-változtatásokkal nem lehet a komoly szakemberhiánnyal küzdő gyermekvédelmi, és az évtizedes strukturális problémákkal sújtott jelzőrendszert meggyógyítani. A jogszabályváltozásokat megfelelő minőségben és teljeskörűen végre is kell hajtani. Az aszódi esettel összefüggésben pedig úgy fogalmazott: fontos lenne egy érdemi vizsgálat, amely feltárná az okokat, és az esetlegesen elmulasztott beavatkozási, megelőzési lehetőségeket. Ezek nélkül csak indulati-érzelmi alapon lehet érvelni, a szakma pedig óhatatlanul háttérbe szorul.Tavaly novemberben hirdette ki a kormány azt a törvénymódosítást, amely már lehetővé teszi, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, akár a váltott gondoskodásról. Ezzel összefüggésben Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza korábban éppen a Népszavában hívta fel a figyelmet: elengedhetetlen lenne, hogy a párkapcsolati és családon belüli erőszak jelenlétét minden gyermekelhelyezési ügyben vizsgálja a jogalkalmazó, ám erről itthon szó nincs. Megmarad a bántalmazó kontrollja a család fölött, ha kérelmét a bíróság helybenhagyja.

Gyerekfejjel szülnek

2021-ben 1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyermek, 14–17 éves. Gyurkó Szilvia szerint az okok összetettek, sokféle kockázati tényező áll a tinédzserterhességek mögött. Ide sorolta a szexualitással kapcsolatos elégtelen információkat, a hiányzó felvilágosítást, de azt is, hogy nehezen hozzáférhetőek és drágák a fogamzásgátlási eszközök. Tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés a komoly társadalmi vitát eredményező, „a pedofil bűn­elkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” jogszabályt. Ennek eredménye, hogy a különböző nemi identitások és szexuális orientáció bármilyen ábrázolása vagy megvitatása jogellenessé vált az iskolákban vagy a televízióban.

De még ennél is tovább mentek: oktatási, nevelési intézményben szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat csak a jogszabályban kijelölt, intézményen kívüli szervezet vagy szakember tarthat. Ám itt jön egy drasztikus ellentmondás: egy 12 éves, vagyis egy hatodik osztályos gyerek már legálisan élhet nemi kapcsolatot, ha a partnere 14 év alatti. 14 éves kor fölött pedig már nincs is életkori korlát, Magyarországon ez az úgynevezett beleegyezési korhatár, vagyis betöltése után a fiatal szabad döntése alapján létesíthet szexuális kapcsolatot. A serdülők közül sokan egyre fiatalabb korban, 13–14 évesen esnek át az első szexuális aktuson, egy nemzetközi felmérés szerint a 15 éves tanulók 21 százalékának volt már szexuális kapcsolata. Ismereteikkel, kérdéseikkel viszont magukra maradnak az iskolában, és a szex több családban tabutéma.Gyurkó Szilvia szerint, ha a gyereknek nincs olyan tanult szeretetnyelve, amelyen megtapasztalta, hogy őt szeretik, elfogadják, akkor komoly esélye van annak, hogy a szexen keresztül próbálja megélni ezeket a nagyon alapvető érzéseket. Ilyenkor igazából nem is az a kérdés, hogy hogyan és kivel szexel, hanem az, hogy ki és hogyan szerette és szereti őt, kihez kapcsolódik most.

Negatív rekord az örökbefogadásban

A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből. Alapvetően ez az oka annak, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban. A KSH adatai szerint tavaly december 31-én 1693 gyermek várt örökbefogadásra, az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2748, az egyedülállóké 298 volt. Az SOS Gyermekfalvak adatai szerint 2016 óta először esett egy évben 1000 alá az örökbefogadások száma, egészen pontosan 901 volt. Történt mindez annak ellenére, hogy Novák Katalin még családügyi miniszterként tavaly februárban az örökbefogadással összefüggő eljárásrendet módosító kormányrendelet megjelenésekor azt írta: az örökbefogadásra váró gyermekek érdeke, hogy mihamarabb szerető, gondoskodó családra leljenek. Az adatok alapján ez nem valósult meg. Gyurkó Szilvia szerint ez összefüggésben lehet a koronavírus-járvánnyal, a hatáskörváltozással, és az örökbefogadást érintő törvénymódosításokkal. Az egyedülállók örökbefogadása ma már csak kivételes esetekben – a családokért felelős miniszter, idén április 1-jétől a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely jóváhagyásával – lehetséges.