A Holdról is láthatók a NER-es építőipari cégek extraprofitjai, Mészáros Lőrincet és Garancsi Istvánt mégsem sarcolják meg

Lenne hol keresnie a kiugró nyereséget a kormányzatnak a hozzá közel álló cégbirodalomban – derül ki az érintett nagyvállalkozások friss üzleti mérlegeiből.

„Értelmes mértékű összegeket” kíván behajtani a piacról – nemrégiben ezzel tért ki lapunk kérdése elől Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, amikor azt firtattuk, hogy a kormány miért nem vetett ki extraprofitadót például az építőiparra, amelynek nagy részét már a Fidesz holdudvarához sorolt vállalkozások uralják.

Noha a jelek szerint Nagy Márton nem látja, az érintett nagy társaságok nemrégiben közzétett üzleti mérlegei azt jelzik: ha lett volna szándék, itt is találtak volna „értelmes méretű összegeket.”

A Népszava gyűjtése szerint 2021-ben átlagosan, havonta 6 és 13 százalék között drágult az építőipar, ugyanakkor a NER-közelbe sorolt cégeknél ennél jóval nagyobb mértékben ugrott meg a profit. Meghatározó szereplőnek számítanak például a Mészáros-birodalom építő cégei, az R-Kord, a Fejér-B.Á.L., a ZÁÉV Zrt., illetve Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt érdekeltségei.

Beszédes adat az is, amilyen nagy mértékben javult a NER-cégeknél az árbevételhez viszonyított profit aránya. Ez azt mutatja meg, hogy adott árbevételből mekkora nyereséget termelt a cég. Ez jelentheti azt, hogy ezek a vállalkozások 2021-ben varázsütésre ennyivel jobban gazdálkodtak, de azt is: a túlnyomó részt közbeszerzésekből élő cégek ennyivel árazták túl az államnak tett szolgáltatásaikat.

Míg az állammal csak lazább kapcsolatban lévő, piaci építő cégeknél 3,5-4 százalék volt az árbevétel-profit arány, addig a Mészáros-féle R-Kordnál az árbevétel arányos nyereség a 2020-as 9,2 százalékról 12,3 -ra nőtt. A Garancsi-féle Marketnél pedig 9,8 százalékról 12,6 százalékra ugrott ez a ráta.

Az óriási profitráta meglehetősen sajátosan mutat úgy, hogy a NER-közeli cégek megbízásainak túlnyomó részét állami közbeszerzések adják. A közbeszerzések pontos mértéke, összege némileg bizonytalan, a nyilvános adatok inkább a nagyságrend érzékeltetésére alkalmasak. Ugyanis meglehetősen gyakori az utólagos szerződésmódosítás, sokszor pedig a 2021-ben elnyert megbízások ellenértéke csak később jelenik meg a cégek árbevételében.

(Igaz, ez nem mind a Mészáros-cég kasszáját fogja dagasztani, mivel Mészáros Lőrinc öccse, János építőipari társasága is beszáll, és más alvállalkozói is lesznek.)

A másik fő közbeszerzés-király a NER kiemelt útépítő cége, a Szijjártó Péter külügyminisztert az Adrián luxusjachtoztató Szíjj László tiszakécskei Duna Aszfalt Zrt.-je.

Hogy pontosan ebből mennyi esik a cégre azt nehéz lenne megmondani, a közbeszerzések egy része ugyanis keretmegállapodás, illetve a nyertes cég számos alvállalkozót von be. Emiatt is nehéz pontosan megállapítani, hogy 2021-ben összesen miként alakultak a Fidesz építőipari gazdasági hátországának közmegrendelései. Ezzel együtt az egyértelmű: tavaly jelentősen nőtt azoknak a közbeszerzéseknek az értéke, amelyből – akár egyedül, akár konzorciumban – a NER építői kerültek ki győztesen. Az egyetlen kivétel talán csak ZÁÉV, amely a 2020-as 168 milliárdos közbeszerzési érték helyett 2021-ben „csak” 81 milliárdnyi közmegrendelést tudott elnyerni. Igaz, szerencsére az idén sikerült belehúznia,