A megújuláshoz az egyháznak saját érdekei védelme és bezárkózás helyett nyitnia kell a világra a Szentlélek újító erejével – hangoztatta homíliájában Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap. Szerinte ehhez nem elegendőek a programok és a modernizációs tervek, s mint a híveket felszólította:
Ne nyáj legyünk, mely a kerítést erősíti, hanem nyitott legelő, ahol mindenki táplálkozhat Isten szépségéből. (...) Befogadó otthon legyünk megosztó falak nélkül.
Ferenc pápa szerint ugyanis az egyház tagjainak saját problémáik és érdekeik elszánt védelme helyett, a régi és az új utakat egyszerre kell járniuk, a szolgálat, a misszió, a szerénység tanúsításával.
A Szent Péter-bazilikában vasárnap délelőtt bemutatott pünkösdi misét a pápa helyett Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégiumot vezető dékán mutatta be. Ferenc pápa a térdfájása miatt a misét ülve követte, de személyesen mondta el a homíliát. A koronavírus-járvány enyhülése után, két év óta először a pünkösdi misén tele volt a Szent Péter-bazilika. Ferenc pápa délben a Szent Péter téren mondott beszédét 25 ezren követték.
Az egyházfő a több mint száz napja tartó ukrajnai háborúval kapcsolatban aggodalmát fejezte ki a konfliktus egyre veszélyesebb kiszélesedése miatt. Arra kérte a nemzetek vezetőit, „ne sodorják rombolásba az emberiséget", egyben igazi tárgyalást, tűzszünetet, fenntartható megoldást sürgetett, valamint a kelet-ukrajnai városok és települések elpusztításának befejezését kérte.
A pápa, aki a jövő héten fogadja az ukrán kormány képviselőit, szombaton az apostoli paloták udvarán gyermekekkel is találkozott, akik között ukrajnai menekültek is voltak. Egyikük kérdésére, hogy mikor látogat el Ukrajnába, úgy válaszolt
Szeretnék ellátogatni Ukrajnába, de várnom kell.
A változó pünkösd: törvény a szívekben
A pünkösdről, magáról az ünnepről a Magyar Katolikus Egyház a nemrég indított Facebook-oldalán írta, hogy az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, később a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Mint írják, azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Istent befogadó emberek szívébe is. Az Apostolok Cselekedeteinek bibliai leírása szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket.