A Kisasszonyképző könyvbemutatójának moderátora Jakupcsek Gabriella volt, aki a beszélgetés kezdetén felidézte a Bódis Krisztával közös élményeiket. A szerző ugyanis Magyar Televíziónál kezdte a pályáját, ekkor dokumentumfilmeket készített. A pszichológus végzettséggel rendelkező Bódis Kriszta már több mint húsz éve dolgozik a mélyszegénységben élők között, nevéhez fűződik a Van Helyed Alapítvány. Az alkotásalapú nevelésben hisznek, melynek lényege, hogy a művészi alkotáson keresztül a hátrányos helyzetű fiatalok megtapasztalhatják, hogy képesek értéket teremteni, képesek változtatni a sorsukon. A szervezet tevékenységéről legutóbb nemrég számoltunk be.
Bódis Kriszta íróként három könyvet jegyez, a Kemény vaj, az Artista és a Carlo Párizsban című regényeket. Most trilógiát tervez írni Tüdős Kláráról, a XX. századi Magyarország kultúrájának és közéletének kiemelkedő nőalakjáról. Életrajzi regényhármas készül, az Istenhegy-trilógia első darabja, a Kisasszonyképző nemrég jelent meg. „Sajnáltam volna tömöríteni” –magyarázta a Bódis Kriszta a könyvebmutatón – „Tüdős Klára olyan időkben élt, olyan korszakban állt helyt nőként, melyre nem elég egy regény, nem beszélve arról, milyen sokoldalú, különleges emberről van szó.”
A bemutatónak helyet adó Hadik Kávéház az újságírók, irodalmárok és más érdeklődők mellett a galériáig telt olyan roma fiatalokkal, akik kötődnek a Van Helyed Alapítványhoz. A vegyes hallgatóság láttán az írónő meg is jegyezte: „a közösség Tüdős Klára szellemiségét idézi, hiszen ő mindig az egyenlőségre és egy közös értékrend megteremtésére törekedett.” Tüdős Klára jócskán meghaladta korát akár mindennapi gesztusaival is, például sosem hatalmaskodott az alkalmazottjaival, mindenkit kivétel nélkül tegezett és a viszont-tegezést várta el másoktól is. Élete példaértékű, férjével, az egykori államtitkár Zsindely Ferenccel a II. világháború alatt közösen együttműködtek a svéd misszióval, köztük Raoul Wallenberggel. Több száz menekültet bújtattak budapesti villájukban. „Tüdős Klára csillagos ötösre vizsgázott emberségből” – mondta el a szerzőnő.
Az első kötet azonban még nem ezt az életszakaszt dolgozza föl, a Kisasszonyképző 1895 júliusától, Tüdős Klára születésétől tart 1919 márciusáig, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig. Bódis Kriszta művét kétféle narráció határozza meg: egy személyes hangvételű, kissé naplószerű hang, melyben helyet kapnak Tüdős Klára levelei és önéletírása, a Csizma az asztalon című kötet; a másik hang pedig egészen történeti, újsághírek, adatok szövevénye, a századelő hétköznapi világát tárja elénk. Ez utóbbihoz Bódis Kriszta nem kevés kutatómunkát végzett. Talán filmes múltja játszott szerepet abban, hogy nagyon vizuálisan írta meg regényét, melyhez egyedi nyelvezet társul. Tüdős Klára élete során a tánccal, a református hittel, a divattervezéssel, a színházzal, a filmrendezéssel, sőt még a futballal is szoros kapcsolatba került. Mindezen területek szókészletének és zsargonjának egyvelege különleges nyelvi élményt biztosít.
Bódis Kriszta elmondta, amellett, hogy Tüdős Klára élete egész egyszerűen regényért kiáltott, személyisége és életútja most is fontos üzenetet hordoz magában: nőként mindig van feladatunk. Tüdős Klára talán az egyik legszínesebb múlttal rendelkező alkotó volt a XX. században, mégis alig emlékezünk rá. „Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen.” – mondta a trilógia főszereplőjéről Bódis Kriszta.
Bódis Kriszta: Istenhegy I. – Kisasszonyképző, Európa Könyvkiadó, 2022. Könyvbemutató: Június 1., Hadik Kávéház
