Álruhás önéletrajz

Az Istenhegy-trilógia második kötetében megelevenedik a XX. századi Magyarország. A nagy események mellett a mikrotörténetek, a tárgyi kultúra apróságai sem maradnak ki Bódis Kriszta izgalmas művéből.

Bódis Kriszta: Kohóban az acél (Részlet a Korzón a pokolba című regényből)

„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem. Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez” – írja a szerző az Istenhegy-trilógia második kötetéhez. Íme egy kis ízelítő az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent regényből.

„Évente 120 millió forintra van szükségünk 120 gyerek patronálásához” – Támogatókat keres az ózdi Van Helyed Alapítvány a válság miatt

Bajban van az ózdi Van Helyed Alapítvány. Bódis Kriszta 25 év alatt felépített alkotásközpontú modellprogramja személyes és alkotói sikerekkel is büszkélkedhet, most mégis pénzhiánnyal küzd.

Emberségből csillagos ötös

Bódis Kriszta legújabb regénye, a Kisasszonyképző, Tüdős Klára regényes életének feldolgozása méltó emléket állít egy sokoldalú nőnek.

„Berendezkedtünk egy komfortszolidaritásra”

Van Helyed: az alkotás joga

Ózdon, a Van Helyed Alapítvány égisze alatt készül a Biden-beiktatáson feltűnt Amanda Gorman verseinek magyar fordítása. Az alkotóműhely vezetője, Bódis Kriszta és a diák, költő és műfordító Kala Noémi mesélt lapunknak.

Nem lehetetlen kikerülni az ózdi nyomorból, de ehhez nem elég a szegénységet csökkenteni

A mélyszegénységből is lehet kiutat találni – ezt bizonyítják azok az ózdi középiskolás és egyetemista diákok, akik a Van Helyed Alapítvány támogatásával tanulnak.

Meseország a Margón – Könyvdarálás helyett érdemi beszélgetés zajlott

A nagy port kavart Meseország Mindenkié című kötetről beszélgettek a Margó Irodalmi Fesztiválon az alkotók, vagyis arról, hogy a társadalmi és szexuális kisebbségek mesékben való szerepeltetése miért lehet hasznos a gyerekek számára.

Erre nem figyel senki, annyira mellékesnek látszik, pedig...

Apróságnak tűnik, hogy az egyébként nyomorban élő, sokszor éhező, fázó kisgyerek szemüvegben, vagy anélkül szaladgál a telepen. Nem figyel erre senki, annyira mellékesnek látszik. Pedig sokszor épp ezen múlik, lesz-e minimális esélye arra, hogy kiverekedje magát ebből a helyzetből, tanuljon, olvasson, haladjon, hogy képes lesz-e dolgozni, vagy segélyen tengődik felnőtt korában.