Botka László: Rohadt nehéz volt csendben maradni, az ellenzéki pártok olyan érdektelenek, hogy már saját magukat sem érdeklik

Az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltje úgy véli, a legfontosabb az, hogy a választók értsék, olyasvalakire szavaznak, akik képesek kormányozni. Az ellenzék esetében ez valamikor 2009-ben elveszett.

Az MSZP elitjének jelentős része nem támogatta, nem hitt és félt a „Fizessenek a gazdagok” programtól - mondta a szocialisták korábbi miniszterelnök-jelöltje a Partizánnak adott interjújában, amely hétfő este jelent meg.

Botka László úgy emlékezett vissza a 2017-es évre, hogy a párttagság támogatta ezt a víziót, azonban minél feljebb volt valaki a hierarchiában, annál visszafogottabb volt a lelkesedése. Kormányfő-jelöltsége során azt érzékelte hónapról-hónapra egy évvel parlamenti választások előtt, hogy az ellenzéki pártvezetők egy jelentős része nem hisz a győzelemben. Amennyiben így van, akkor „B forgatókönyvben” gondolkodik a politikus - ez pedig az, „hogyan jöhetek ki a vereségből a legjobban”. Úgy véli, meg lett volna az alapja a győzelemnek, mivel országjárása során azt tapasztalta, hogy az az összefogás - amelyet 2018-ban „elszabotátak” a pártok, az már helyi szinten megköttetett.

– Azért nézzünk már körül: itt már lassan négycsillagos tábornokok vannak az ellenzék élén. Akik mind a négy kétharmadban benne voltak. Lehet azt gondolni, hogy aki már négyszer már mindent elcseszett, az majd ötödjére jobban fogja (csinálni), csak én intenzíven megismertem néhányakat abban a kilenc hónapban (ameddig miniszterelnök-jelölt volt - a szerk.)”.

Megjegyezte, politikai teljesítménynek tartja, hogy a Párbeszéd már másodjára alakíthat úgy frakciót az Országgyűlésben, „miközben én nem ismerek olyan számot, ami kimutatná bármiféle társadalmi támogatottságát... le a kalappal!”.

Kitért arra is, őt folyamatosan azzal kritizálták 2017-ben - Karácsony Gergellyel együtt - hogy „velem semmi probléma nincsen, de hát Gyurcsány Ferenc és Molnár Zsolt az elfogadhatatlan... azért nem tudnak mellettem nyíltan kiállni, mert ezek úgy is ott lesznek mellettem”. Később, amikor Karácsony Gergely bejelentette miniszterelnök-jelöltségét „emlékszem a képre: egyik oldalán ott állt Gyurcsány Ferenc, a másikon meg Molnár Zsolt”.

Kitért arra is, programját a kezdetekben leginkább Karácsony Gergely támogatta. Ebben az időszakban a legtisztességesebb pártvezetőnek Hadházy Ákost találta, aki akkoriban az LMP társelnöke volt - akinek saját bevallása szerint ebben az időszakban semmiféle ráhatása nem volt pártjára.

Botka László beszélt Márki-Zay Péterről is, aki „továbbra is lelkesen keresi azt a több millió, Fideszből kiábrándult választópolgárt, akit én nem látok”. Ami miatt kiállt mellette az mégis az, hogy az előválasztás második fordulója után megjelentek mellette olyan fiatalok, akiket korábban az ellenzék nem tudott megszólítani. Ez persze egyrészt nem azt jelenti, hogy hinni kezdett az általa képviselt politikában, másrészt látta, ha „ugyanazok ugyanazt fogják csinálni, mint eddig, akkor feltehetően nem lesz győzelem. Akkor már a dupla vagy semmi játék is jobb”. Hangsúlyozta, nem szeretné Márki-Zay Pétert bántani, kölcsönös tisztelet van köztük. Egyfajta „kollegiális tisztelet” miatt sem örül annak, ami a választás óta eltelt hetekben történik az ő kommunikációjában.

Éles kritikával illette az ellenzék kampányát is. Orbán Viktor kormánya „ a világ pénzét” szétosztogatta, „ennél baloldalibb program nem igazából kell, mint hogy megfogom a pénzt és odaadom neked.... én akkor tudtam... meglátva azt, hogy az ellenzék mivel tematizálta az előző hónapokat. Hat párttal nem lehet nyerni, mindenképpen hét kell - csak prímszámú pártokkal lehet választásokat nyerni - ezzel hónapok mentek el. A programalkotást az utolsó pillanatban megtartották két sajtótájékoztatóban, az semennyire nem jött át a lakosságon” – sorolta. Ő maga egyébként a választás előtti utolsó hetekben a kétharmadban is majdnem biztos volt.

A kampány alatt kétszer egy órát beszélt Márki-Zay Péterrel. A második alkalom az február 25-én, egy nappal az ukrajnai invázió után történt. Ekkor Botka László azt mondta neki, hogy a következő egy hónapra minden kampánystratégiát szét kell tépni, mivel ez a helyzet mindent felülír. Azt tanácsolta neki, kerüljön minden olyan mondatot, miszerint mi bármilyen szinten belesodródhatunk a háborúba.

„Hazug és aljas kampány volt az, hogy az ellenzék háborút akar. De könyörgöm: megvoltak azok a mondatok, amire ezt lehetett építeni. És most nem csak Márki-Zayról beszélek” - fogalmazott. Ráadásul olaj a tűzre, az a mondat, ami a kampány utolsó egy hetében jött át - nevezetesen, hogy Zelenszkij a mi háborúnkat vívja. – A Fidesz azt mondta, a választás tétje, hogy háború vagy béke. (...) Erre nem válasz, hogy Kelet vagy Nyugat. És az ellenzék nemhogy nem értette ezt meg, hanem hétről-hétre, napról-napra április harmadikáig, folyamatosan ezt építette. Mindezt elmondta Márki-Zay Péternek is a már említett február 25-ei beszélgetésen. „Én is így gondolom Laci, a covidot elrontottuk - a hatalmas nagy magas labdát, amit Orbán a covid adott - nem tudta kihasználni az ellenzék, ezt most majd ki fogjuk” -felelte. Hát sikerült - jegyezte meg gúnyosan Botka.

Kapott kérdést azzal kapcsolatban is, hogy nem bánja-e amiért csendben maradt a kampányban és nem mondta el ezeket a gondolatokat, a következőket felelte:

Később folytatta a kritikát: – Az ellenzéki pártok olyan érdektelenek, hogy már saját magukat sem érdeklik – kockáztatta meg, hozzáfűzve, éppen ezért annak lenne itt az ideje, hogy meg kell érteni, mire gondol a szavazópolgár, amikor bedobja voksát az urnába. A legfontosabb az, hogy akire szavazna, képes-e kormányozni. Ha ez nem történik meg, minden más indifferens. Az ellenzék esetében ez valamikor 2009-ben elveszett, s azóta sem került elő. Amikor pedig az ország többsége létbizonytalanságban él, nem egy olyan „vászisztdasz” rájönni, mit kellene csinálni, mert Orbán Viktor is felismerte.