különadó;megszorítás;adóemelés;bankadó;kiskereskedelem;repülőjegyek;

2022-06-07 06:15:00

Brutális megszorításokat hirdetett az Orbán-kormány

Erőteljes, sok esetben az embereket közvetlenül érintő elvonások lettek a kormány költségvetési kiigazító intézkedéseiből. A rezsicsökkentés visszavétele az önkormányzatoknak és több tízezer vállalkozásnak fáj majd.

Július elsejétől lép hatályba a kormány „extraprofit” különadójáról szóló rendelet, amit a pünkösdi hosszú hétvégén hirdetett ki a kormány. Adót kivetni elvileg csakis a parlament által elfogadott törvényben lehetne, ám a kormánytöbbség által többször módosított alaptörvény egy jogi kiskapuval lehetővé teszi a rendeleti kormányzást, így adótörvényeket rendeletben hirdethetett ki a kormány. A kabinet az ukrán háború gazdasági hatásaival magyarázza a költségvetési kiigazításokat, ám erre valójában az év eleji mintegy 2000 milliárdos választási osztogatás miatt van szükség. 

A kormányzati retorika szerint a különadókból befolyó plusz pénzek a „rezsivédelmi” és a „honvédelmi” alapba kerülnek, hogy ezeket a kiadásokat fedezzék, holott például honvédelmi kiadásokkal a költségvetésben egyébként is terveztek, vagyis ez az érvelés csak felerészt áll meg.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén az állami rádióban arról beszélt, hogy a cégeknél keletkező extraprofit megadóztatásával igazítja ki a költségvetést a kormány. A miniszter azt is mondta, hogy ha érintett cégek az adót megpróbálják a lakosságra hárítani „gyorsan és keményen fellép”.

Hasonló megoldással utoljára a Bokros-csomag élt: 1994-ben is az inflációt használta fel a kormány arra, hogy a lakossági jövedelmeket elinflálja.

Gyakorlatilag fogyasztási adóként működik például a bankokra kivetett a plusz tranzakciós adó, amit formálisan ugyan a pénzintézetek fizetnek, de a teher könnyen az ügyfeleknél köthet ki emelt díjak formájában. A bankoknál sem a profit, hanem a kamatbevétel arányában vonja el a kormány a sarcot: 2022-ben a nettó árbevétel 10, 2023-ben pedig a 8 százalékát – derül ki a rendeletből. Ebből a forrásból 250 milliárd forint adóbevételt remél a kormány.

Az energiaszektortól 300 milliárdot vár a kormány, de a Mol-adón felül megadóztatja a zöldenergiát termelő cégeket, illetve jelentősen emeli a bányajáradékot is, így jön össze a szektor 300 milliárdos éves plusz adója.

Hasonló a helyzet a biztosítási pótadóval: a biztosítóknak a biztosítási díjbevételük 4-14 százalékos részét kell a kormánynak továbbadni az árbevétel nagyságától függően. Vagyis itt a következő hónapokban az emelkedő biztosítási díjakban fogja érzékelni lakosság az adót – bármilyen „gyors és kémény” fellépést is ígér a gazdaságfejlesztési miniszter, hisz a bevételekre a kormánynak is szüksége van.

Nemcsak a bankok, és biztosítók, de távközlési cégek, a gyógyszergyártók és a kiskereskedelmi láncok is különadót kapnak a nyakukba. A kiskereskedelemben amúgy sem létező extraprofitot adóztatják meg, hisz ezen cégek az az árbevételük 1-3 százalékát keresik meg nyereségként. A kiskereskedelmi láncoknak az idén a már létező különadó 80 százalékkal emelt mértékét kell megfizetniük, 2023-ben pedig megemelik a különadó-kulcsokat. A legkisebb boltok továbbra sem fizetik a sávos különadót, azt az évi 500 millió forintnál nagyobb árbevételű cégekre vetik ki. A kiskereskedelmi adó is abba a kategóriába tartozik, ahol a különadót végül a vásárlók fogják megfizetni, hisz ezt egyszerű áremeléssel tovább lehet hárítani. A távközlési cégeknél is hasonló a helyzet, akárcsak gyógyszergyártóknál, amelyek szintén árbevétel után adóznak.

Az Orbán-kormány döntött a közvetlenül a lakosság által fizetett adók emeléséről is: emelkedik a jövedéki adó, de nemcsak a korábban behangozott dohány és alkoholtermékeknél, hanem egyes energiahordozóknál is. Így magasabb jövedéki adót kell fizetni júliustól a fűtőolajra, hidrogén és LOG-gázokra, amelyeket járműhajtásra használnak, valamint a szénre is. Ezeknél a jövedéki adó azonnal beépül a fogyasztói árakba. Emelkedik a népegészségügyi termékadó, azaz a csipszadó mértéke is, így áremelések várhatóak az üdítő és energiaitaloknál, a snackeknél és az ízesített sörök esetében is.